Lewis Wallace (1827–1905) Ben-Hur (Regény Krisztus Urunk korából) című könyve 1880-ban jelent meg. A világirodalom egyik legnépszerűbb regénye, sokak szerint a XIX. század legbefolyásosabb keresztény könyve a szépirodalom műfajában. Így aztán természetes, hogy az új művészeti ág, a filmművészet is gyorsan felfedezte. A regény első feldolgozása 1907-ben készült el, Sidney Olcott rendezésében, William S. Hart főszereplésével. Ennek érdekessége volt, hogy a rendező nem Wallace regényét választotta alapanyagul, hanem William Young 1899-es színpadi változatát. A Ben-Hur újrafeldolgozását – remake-jét – először 1925-ben Fred Niblo, majd 1959-ben William Wyler készítette el. Az utóbbi a filmtörténet egyik leglátványosabb alkotása, gyönyörű, festői képekkel, nagyszabású, mozgalmas jelenetekkel, élén a tizenegy perces lovaskocsi-versennyel, s olyan ragyogó színészekkel, mint a címszereplő Charlton Heston és Stephen Boyd, aki gyermekkori barátját, fogadott testvérét, majd legfőbb ellenlábasát, Messalát alakítja. Wyler filmje tizenegy Oscar-díjat nyert, az egyik díjazott Rózsa Miklós volt, a legjobb filmzene kategóriában.
Az orosz–kazah származású Timur Bekmambetov 2016-ban forgatta le a Ben-Hur legújabb változatát. A rendező elsősorban nem a látványosságra helyezte a hangsúlyt – kivéve az itt is több mint tízperces lovaskocsi-versenyt –, hanem a lélektani folyamatokra, a lélekben zajló változásokra. Ben Hur és Messala gyermekkori jó barátok, testvérként szeretik egymást, bár már ekkor versenyeznek, hogy melyikük az erősebb, az ügyesebb. Messala megmenti Ben- Hur életét, amikor az egyik lovas párviadaluk közben leesik a lováról. Ben-Hur Júdea leggazdagabb családjának a feje, a társadalmi elit legfelsőbb rétegéhez tartozik anyjával, Mirjammal és húgával, Tirzáh-val együtt. Messala viszont, annak ellenére, hogy a hódító Római Birodalom szülötte, periférikus helyzetben van, ugyanis nagyapja elárulta Julius Caesart, s ez a nemtelen tett az ifjú unoka jövőjét is kedvezőtlenül befolyásolja. A Hur család irgalomból befogadja magához Messalát. Az ő egyetlen lehetősége a felemelkedésre, ha katonaként bizonyítja hűségét a birodalomhoz. A hódító, véres harcokban lelkileg átalakul, s bár nem tartozik a legkíméletlenebb katonai vezetők közé, magáévá teszi az őt centurióvá emelő Poncius Pilátus szavait: ők egy civilizált világért harcolnak, „a haladásért, a fellendülésért, a stabilitásért”, s mindazokat, akik ellenállnak e törekvésnek, irgalmat nem ismerve eltiporják.
Ben-Hur a békességben hisz, de egy olyan világban, amelyben a „szemet szemért, fogat fogért”, elv érvényesül, törvényszerűen keveredik bele a lázadásba, amikor emberbaráti gesztusból elbújtatja a megsebesült és üldözött ifjú zelótát, Dismast. (A keresztény hagyomány szerint ez a neve a jobb latornak, de a filmben erre nincs semmiféle utalás.) Dismast a bosszúvágy fűti, a rómaiak ugyanis meggyilkolták az apját, és megerőszakolták az anyját. A római hódítók nem tartják tiszteletben a zsidók vallási és kegyeleti hagyományait, így a temetők sírköveit szállítják el a cirkusz felépítéséhez. Jeruzsálem forrong, egyre erősebb a gyűlölet Rómával szemben. Ben-Hur nem csatlakozik a lázadókhoz, nem áll az élükre, de megtagadni sem hajlandó népét, sem besúgóvá válni Messala kívánságának megfelelően. Ezért összeütközésük elkerülhetetlen. Bekövetkezik az érzelmi és a társadalmi fordulat: a két egykori barátból, sőt fogadott testvérből halálos ellenség válik. Messala a világbirodalom egyik legmegbecsültebb tagjává, míg Ben-Hur a legmegvetettebb páriájává lesz, gályarabként naponta tapasztalja meg a szörnyűséges kiszolgáltatottságot, a megaláztatást.
Ben-Hurt nem a hit, hanem a gyűlölet tartja életben, a vágy, hogy bosszút álljon az őt gályarabságra, anyját és húgát pedig ugyancsak kitaszítottságba juttató Messalán. Az erőszakra, gyűlöletre és bosszúra alapozott világgal minden tekintetben ellentétben áll „egy ifjú rabbi”, a názáreti Jézus, aki többször is feltűnik a történetben. Mindjárt az elején, amikor Ben-Hur a feleségével, Eszterrel – akit szerelemből vett el, miután felszabadította a rabszolgaságból – a zelótákról vitázik, hogy jogos-e az erőszakos harcuk Júdea felszabadításáért. Az ácsmunkát végző Jézus az igazi szabadságról beszél nekik, Isten végtelen szeretetéről, amelybe beletartozik az ellenség szeretete is. „Isten a szeretet. Meg kell osztanunk a szeretetet.” Ezzel szemben a félelem és a gyűlölet „hazug. Egymás ellen fordítanak minket. Ezek a hazugságok tesznek rabszolgákká minket.” Jézus az, aki a gályarabnak elhurcolt, végtelenül elcsigázott Ben-Hurnak vizet ad, az irgalmasság cselekedetét gyakorolva, és nem törődve a foglyokat őrző katona embertelenségével. Jézus menti meg a leprást attól, hogy a tömeg halálra kövezze. Az egyetemes megbocsátásra és szeretetre vonatkozó tanítása megérinti Eszter lelkét, aki betegeket, szegényeket gondoz, megvalósítva az irgalmasság testi cselekedetét: „Amit megtesztek egynek a legkisebbek közül, azt nekem teszitek meg” (Mt 25,40).
Eszter az, aki Jézus tanítása alapján figyelmezteti Ben-Hurt, hogy a gyűlölet és a bosszú elhatalmasodása a lélekben pusztuláshoz vezet. Kiemelt szerepe van a filmben a versenylovakat nevelő Ilderim sejknek, aki titokzatos alak. Látszólag csak a pénz érdekli, ám ő is a bosszú elvetésére inti Ben-Hurt – szavai hitelesek, hiszen a fiát különös brutalitással gyilkolták meg a rómaiak. Ő mondja azt: ha elégedetlen vagy a mostani életeddel, teremts magadnak egy másikat. Ben-Hur lelki felemelkedéséhez a döntő lépést az jelenti, amikor Jézus a keresztfán a mennyei Atyjához fohászkodik, és bocsánatát kéri az őt gúnyoló ellenségei számára. Ekkor kettős csoda történik: Ben-Hur végleg elveti a gyűlöletet és a bosszúvágyat, s lelki megtisztuláson megy át, a leprából kigyógyult anyja és húga pedig fizikai csodát él át.
A film befejezése, szemben Lewis Wallace regényével és az eddigi összes filmes Ben-Hur-feldolgozással, egy gyönyörű álom megvalósulása, amely arról szól, hogy nem létezik olyan ellenségeskedés, ami ne volna feloldható a megbocsátásban és a szeretetben. Ehhez pedig nem szükséges más, csak az, hogy felismerjük a másik emberben az irgalomra és szánalomra méltó lelket.
Ben-Hur (Amerikai történelmi film, 123 perc, 2016). Készült Lewis Wallace azonos című regényéből. Rendező: Timur Bekmambetov. Forgatókönyvíró: Keith R. Clarke, John Ridley. Főbb szereplők: Jack Huston (Júda Ben-Hur), Toby Kebbell (Messala), Rodrigo Santoro (Jézus), Nazanin Boniadi (Eszter), Sofia Black D’Elia (Tirzah, Ben-Hur testvére), Ayelet Zurer (Mirjam, Ben-Hur édesanyja), Pilou Asbk (Pontius Pilatus), Morgan Freeman (Ilderim). Forgalmazza és kiadja: Bontonfilm, 2018.
