Először lássuk a kezdeteket: kik is azok a futuristák? A futurizmus gondolata Filippo Tommaso Marinetti (1876-1944) nevéhez kötődik, aki Olasz- és Franciaországban alkotott. 1909-ben a Le Figaro hasábjain közzétette Futurista Kiáltványát. Ő és a köré csoportosuló fiatalok lelkesen hirdették „a jövő sugárzó erejét”, amely a modern kor aktuális mítoszain (gépkocsi, sebesség, mozgás) alapuló új esztétikát teremtett. 1910-ben Balla, Boccioni, Carra, Russolo és Severini csatlakozott a mozgalomhoz, 1915-ben pedig Fortunato Deperót (1892-1960) fogadták maguk közé. A futuristák egyrészt szakítani akartak minden régivel, másrészt újjáteremteni a vizuális művészet nyelvezetét. Az újjáteremtéshez a képi dinamizmust és a kubistáknál már megismert szimultán látásmódot hívták segítségül. Eredményül – leegyszerűsítve – kubista mozgóképeket kaptak. Depero a változatosság művésze volt: szobrászként indult a pályája, majd festészettel, reklámgrafikával foglalkozott, textilképeket készített, de a kiállításon remek grafikai munkáit, bútor- és jelmezterveit is megismerhetjük. Egy firenzei kiránduláson megismerte a futurizmust, Rómában pedig a futurista művészeket. Oroszországtól kosztümterv-megrendeléseket kapott, Capri szigetén pedig bábkoreográfiát alkotott, amelynek zenéjét Bartók Béla komponálta. Iparművészeti alkotó és szervező tevékenysége 1919 júniusában indult, amikor feleségével létrehozták Depero Futurista Házát, azaz műterem-műhelyét. Itt nagyméretű textil falikárpitokat, kollázsokat, iparművészeti tárgyakat, reklámplakátokat terveztek és kiviteleztek. 1921 szeptemberében megálmodta a futurista művészek, színészek, anarchisták és dadaisták kedvelt találkozóhelyének, az Ördög Kabaréjának berendezését. Kibontakozó reklámgrafikai tevékenységét 1928-ban New Yorkban folytatta, majd 1930 októberében visszatért Itáliába. Olaszországban újabb arcával ismerkedhetett meg a világ: falképfestőként, folyóirat-alapítóként és -főszerkesztőként, az első olasz futurista múzeum létrehozójaként vált ismertté. A Nemzeti Galéria kiállítása nemcsak Depero életművét mutatja be, hanem a magyar futurista hatásokra is kitér. A tárlat zárófalán látható egy 1933-ban, Rómában készült fotó nagyítása; futurista művészek, köztük Marinetti és a magyar Scheiber Hugó látható rajta. Sokkal korábban, 1913 januárjában a budapesti Nemzeti Szalonban nyílt meg a Futuristák és expresszionisták kiállítás, amely nagy visszhangot keltett. Az új irányzatok itthoni megismertetéséhez nagyban hozzájárult Kassák Lajos és alkotói tevékenysége. A kiállítás magyar futurista művészek, a már említett Scheiber, a Kassák köréhez tartozó Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla és Schadl János grafikai, festészeti és kritikai tevékenységével is megismertet. A tárlat a Magyar Nemzeti Galéria C épületében, augusztus 22-éig tekinthető meg.
