Kiss-Maly László atya figyelmes, gondos szervezésében az esztergom-budapesti főegyházmegye papjai az út folyamán felidézhették a papok évének nagy eseményeit, hogy elmélyítsék hivatásuk misztériumát. A zarándokút első állomása Csallóközben a Somorjától öt kilométerre lévő bácsfa-szentantali kegyhely volt, ahol a Könnyező Szűzanya oltáránál mutattak be közös szentmiseáldozatot. A XIV. században épült ferences kolostor templomában 1715. június 19-én a Szűzanya-kép szeméből könnyek folytak és vérré váltak, és ez több napon át megismétlődött. A hely lelki üzenetének vonatkozásában különös jelentősége van annak, hogy itt raboskodott 1950 és 1960 között a ma már boldogként tisztelt Gojdics Péter Pál görög katolikus püspök, a budapesti Központi Papnevelő Intézet néhai növendéke, valamint Hopko Bazil görög katolikus püspök és Trcka Metód bazilita szerzetes tanár. 1892 és 1899 között, hét éven át pedig itt ministrált Boldog Batthyány-Strattmann László. A kegyhelyről Pozsonyba mentek tovább a zarándokok, ahol a Szent Márton-dómban azokra a magyar királyokra emlékezhettek, akiket ebben a székesegyházban koronáztak meg, és azokra az esztergomi érsekekre, akik a templom alatti kriptában nyugszanak. Kiemelkedik közülük Pázmány Péter bíboros, akinek sírját nemrég találták meg. Domborművénél Erdő Péter bíboros koszorút helyezett el. A zarándokcsoport találkozott Stanislav Zvolensky érsek úrral, megtekintették Pázmány Péter restaurált birétumát, majd közösen elimádkozták a vesperást. A zarándokút második napján a máriavölgyi (Marianka) kegyhelyre utazott a papi csoport, ahol egy ősi legenda szerint egy rabló, miután Szűz Mária álmában erre intette, torzszülött gyermekeit a helyi forrásban megmosta, akik ennek hatására meggyógyultak. A forrásban egy olyan Mária-szoborra bukkantak, melyet még Szent István király idejében, 1030-ban faragott egy remete. Ezt a szobrot az 1380- ban I. Nagy Lajos magyar király által épített gótikus templom főoltárára helyezték. Ebben az időben telepedett le itt a magyar alapítású pálos rend. A XVI. századtól fogva Máriavölgyben volt a rend generálisfőnökének székhelye. Erdő Péter bíboros Székely János segédpüspökkel és az egyházmegye papságával együtt ezen az egyháztörténeti jelentőségű helyen adott hálát a múlt és a jelen kegyelmeiért. A szentmise végén a főpásztor a Szűzanya oltalmába ajánlotta a lelkipásztorokat, akik között jelen voltak a vidék magyar ajkú papjai is. A hálaadó zarándoklat utolsó nagy állomása a nyitrai püspökség központja volt. A sziklára épült vár és püspöki székhely nagy történelmi múlttal dicsekedhet, szláv eredete az V-VI. századra vezethető vissza. Az első templomot, melyet Pribina fejedelem építtetett, 830-ban szentelte fel a salzburgi érsek. A missziós központként működő hely innen bocsátotta ki a keresztény igehirdetőket a pogány népek evangelizálására. A nyitrai székesegyházban nyugszanak a zoborhegyi szent remeték, Zoerard András és Benedek, az egyházmegye védőszentjei. A hit és a katolikus egyház e nagy vértanúinak ereklyéi közelében imádkozhatta a csoport a vesperást a székesegyházban. Az imádság után megtekintették a város történelmi központjában álló szemináriumot és a hatvanezres könyvtárat. A visszaúton, Nyitra közelében egy kis faluban, Gerencséren egyszer még megálltak az atyák. A hívek plébánosukkal és a helyi polgármester asszonnyal köszöntötték a születés- és névnapját is június végén ünneplő bíboros-főpásztort.
