Fotó: mng.hu
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára január 30-án Budapesten elmondta, a vásárlással a kormány lehetővé tette, hogy az egyik legismertebb magyar történelmi alkotás kisebb változata, amely korábban magántulajdonban volt, most köztulajdonba kerüljön. Elővásárlási jogával élve a kormány negyvenkétmillió forintért vásárolta meg a védett festményt.
A kép megvásárlása annak a kormányzati programnak a része, amely céljának tekinti, hogy a magyar műkincsek visszakerüljenek eredeti helyükre vagy oda, ahová témájuk alapján köthetők valamilyen módon. Az egri vár 1552-es ostromát ábrázoló alkotást ezért a hevesi megyeszékhelyen állítják majd ki – hangsúlyozta Csepreghy Nándor. Az államtitkár úgy véli, a kép ma is szimbolikus jelentéssel bír, arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország számos alkalommal volt Európa védőbástyája.
Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő rámutatott: az Egri nők című festmény a város szimbóluma is, a szabadság, a hazaszeretet és a küzdeni akarás kifejezője. Azt is elmondta, hogy a képet az egri érseki palotában állítják ki februárban, és az érdeklődők ingyenesen tekinthetik meg.
Habis László, Eger polgármestere emlékeztetett arra, hogy a város pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre, amely növelheti Eger ismertségét Európa- és világszerte, ugyanakkor lehetőséget ad a régió felzárkóztatására és az értékalapú európai párbeszédre is.
Kieselbach Tamás galériavezető elmondta: hosszú évek óta dolgozik azon, hogy az európai rangú, sokszor világszínvonalú magyar műalkotások Európában és a világban is elismertté váljanak. A galéria fontos feladatának tartja azt is, hogy a külföldön rekedt vagy lappangó magyar kincseket visszahozzák az országba.
Székely Bertalan Egri nők című festményének kisebb (74 x 59 centiméteres) változata 1867-ben készült, és még az alkotó életében Ernst Lajos gyűjteményébe került.
Az Egri nők című monumentális (227 x 176,5 centiméteres) olajfestményt, amely a Magyar Nemzeti Galériában látható, 1867-ben festette Székely Bertalan. Az alkotást a következő évben kiállították Egerben, és a helyi nőegylet gyűjtést indított a kép megszerzésére. Adományokból két hónap alatt összegyűlt a szükséges összeg, amelyből az egri nők megvásárolták a képet az akkori Magyar Nemzeti Múzeum számára. A nagyméretű festmény hátoldalán ma is ott a címke: „Az egri nők ajándékozták 1868. május 5-én.”
