Egyiptom legszegényebb és legkevésbé ismert Deir Amba Samuel nevű kolostorába ment, ahol a Matta (Máté) nevet kapta.
Szerzetesi életének első három éve alapjában véve bensőségességben és elmélyülésben telt. Külső vigaszok és olyan személy hiányában, akire rábízhatta volna magát, csak az Úr saját életéből nyert tájékozódást. Ebben az időszakban minden éjjel szakadatlanul virrasztott egészen reggelig, a forró imának, a Szentírásról és az Atyák imádságról írt műveiről való elmélkedésnek szentelve magát.
Egy angol szerzetes, Laazar Moor révén gondviselésszerűen jutott hozzá egy, az imáról szóló, géppel írt patrisztikus gyűjteményhez: Some Aspects about Orthodox Prayer. Ezeknek az oldalaknak az volt a hasznuk, hogy az első Atyák gondolatain kívül (Nagy Szent Antal, Nagy Szent Makariosz, Lépcsős Szent János, Szír Szent Izsák és mások) bemutatták azokat a szenteket, akik a legismertebbek voltak a bizánci és az orosz hagyományban (Simeon, az Új Teológus, Szarovi Szent Szerafim, Ignatij Brjančaninov, Kronstadti Szent János), és azokat is, akiket kevésbé ismertek ebben az időben. Matta atyának birtokában volt egy kézirat Szír Szent Izsáktól is. Minden éjszaka lefordított és lemásolt egyet ezekből a mondásokból, s az volt elmélkedésének tárgya. Gyakran érezte annak a szentnek a misztikus jelenlétét, akinek a mondásáról elmélkedett, és segítséget, vigasztalást kapott tőle. Ezeken a magányos éjszakákon állította össze ennek a műnek a lényegi részét.
1951-ben egészségi okokból átkerült a Szírekről elnevezett (Deir el Sourian) kolostorba, és ott lelkivezetővé vált. Különböző szerzetesek olvasták feljegyzéseit az imáról, és kérték, hogy jelentesse meg azokat könyv formájában. A püspök, a kolostor vezetője áldását adta rá, és a Deir el Sourian kolostor nagyon kezdetleges nyomdatechnikával kinyomtatta. Ez volt az első kiadás 1952-ben. Az előszót Nazir Gayed írta hozzá, a későbbi III. Senuda nevet viselő alexandriai pátriárka, aki nem rejtette véka alá a szerző iránti csodálatát, és kinevezte őt „lelkivezetőjének”.
Később, miközben remeteként élt a Wadi Rayan sivatagjának egyik barlangjában, az azt megelőző lelkivezetés hosszú időszakát felhasználva, a szerző kibővítette a fejezeteket, amelyek előzőleg Az Atyák mondásai címet viselték. A második kiadás 1968-ban látott napvilágot Az ortodox imaélet címmel.
E könyv első magyar nyelvű fordítása Isten megtapasztalása az imában címmel jelent meg, hogy tágítsuk a kötet által megszólítottak körét. „Nyílt levélként” szól azokhoz, akik közelebb szeretnének kerülni az Istennel való párbeszéd művészetéhez. Matta el Meszkin (Szegény Máté) műve ráirányítja a figyelmünket arra, hogy milyen szorosan összefonódik az imádságos élet a Bibliával. Írása egészen át van itatva a Szentírással, és ami külön ajándék, hogy nem puszta teológiai fejtegetések, hanem a megélt, megvalósított szentírási szavak szólnak hozzánk lapjairól.
Nagy öröm számunkra, hogy átadhatjuk ennek az Úrral való bensőséges életnek és az emberi szív ismeretének érett gyümölcsét a magyar olvasók számára.
