Maróth Miklós, az Akadémia alelnöke köszöntője után az első szekció témáját, A nagyhatalmak politikája és a nemzetiségi kérdés Közép-Európában és a Duna-medencében címmel Ormos Mária előadása vezette be. A Pécsi Tudományegyetem oktatója, az MTA tiszteletbeli tagja Trianon előzményeiről beszélt, melynek során széles nemzetközi történelmi áttekintést adott. Horst Haselsteiner, a Bécsi Egyetem tanára az osztrákok szemszögéből mutatta be a békeszerződést. Mint mondta: egy gazdasági szövetség a közép-európai országok között talán megoldást nyújthatott volna az elszigetelődéssel szemben. Romsics Ignác történész arról beszélt, a különböző korszakokban milyen megítélés alá esett a trianoni tragédia a hazai politikai gondolkodásban, kezdve a revíziós törekvésektől a határon túli magyarok megsegítéséig. Ezek a felfogások ma egymás mellett élnek a köztudatban. A második szekció témája A nagyhatalmak politikája és a nemzetiségi kérdés Közép-Európában és a Duna-medencében a két világháború között címet viselte. A Firenzei Egyetem tanára, Marcello Verga arról beszélt, hogy a nyugati diplomaták honnan szerezték információikat Magyarországról és a kelet-közép-európai térségről, és ezek a sokszor téves információk milyen hatással voltak a békediktátum kimenetelére. Lojkó Miklós történész az angol hatást mutatta be. Nagy-Britanniának az volt a fő szempont, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomoljon, ezért nem fordítottak figyelmet a népesség összetételére, csak meghúzták a határokat az előzetes – téves – információk alapján. Lucian Nastasa, a Román Tudományos Akadémia tagja a magyar kisebbség két világháború közötti romániai helyzetéről szólva rámutatott: Nagy-Románia létrejöttével mind az ország területe, mind a népessége megkettőződött, és az államnak szembe kellett néznie az etnikai és vallási sokszínűséggel, valamint az egységesítés problémájával. A magyarok helyzete azért volt speciális, mert egyrészt kisebbségbe kerültek az általuk otthonnak érzett területen, másrészt pedig a magyarok között sem volt egyetértés a hozzáállásról, hiszen voltak, akik az együttműködés vagy a békés ellenállás, míg mások a teljes elutasítás mellett álltak. Zeidler Miklós a különböző revíziós programokat mutatta be, majd Janek István, az MTA tagja Magyarország és Szlovákia külpolitikáját és revíziós gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. A pénteki első szekció során Integrációs koncepciók Közép-Európáról és a Duna-medencéről a két világháború között címmel tartottak előadásokat. Alain Soubigou, Csehszlovákia első köztársasági elnöke, Tomás Masaryk Közép-Európa-tervéről és gondolatairól beszélt. Rámutatott: annak ellenére, hogy sokan romboló személyiségnek tartják őt, új demokratikus európai rendet próbált kialakítani. Szarka László, a komáromi Selye László Tudományegyetem tanára Jászi Oszkár Duna menti együttműködésről szóló eszméiről beszélt. Jászinak több elképzelése is volt arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne valamiféle egységet létrehozni a közép-európai országok, különösen a Duna menti országok között, amely együttműködés segíthette volna a népek fennmaradását. Az utolsó ülésszak – amelynek címe Közép-Európa és a Duna-medence kohéziója tegnap és ma volt – már a jelenre is kitért. Borsi-Kálmán Béla, az ELTE oktatója a szlovák, román és magyar társadalom kölcsönös függéséről, illetve XIX-XX. századi kapcsolatáról beszélt. Véleménye szerint Magyarországon a polgárosodás nem úgy ment végbe, ahogyan a francia minta szerint kellett volna, és ez a rossz polgárosodási folyamat máig érezteti a hatását. Úgy gondolja, még ma is megvan a társadalomban az a fajta feudális társadalmi rend, amely meggátolja a valódi együttműködést akár a társadalmon belül, akár a nemzetiségekkel. Ablonczy Balázs a magyar társadalomban élő Erdély-képről beszélt. Erdély ma mint tündérország, az erdélyi ember pedig mint „szupermagyar” szerepel a magyarországi emberek tudatában. Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa egy új nyelvi rend kialakulásáról, azon belül pedig a romániai magyar nyelvű kisebbség nyelvhasználatáról tartott előadást. Szerinte Kelet-Közép-Európában különlegesen fontos szerepe van a nyelvi identitásnak. François Bafoil az elmúlt évek gazdasági kríziseiről, valamint az Európai Unió átalakulásáról és annak hatásairól beszélt. Rámutatott: nincs igazi gazdasági és társadalmi egység Európában, amely megnehezíti az előrehaladást. A kétnapos konferencia számos új perspektívát mutatott fel, amely remélhetőleg elősegíti egy tartalmasabb Kárpát-medencei összefogás létrehozását. A szervezők reményei szerint a nemzeti tragédia megértése, elemzése és meghaladása is elkezdődhet az előadók gondolatai segítségével.
