Fotó: Balogh Ferenc
A székesegyházban megjelenteket – köztük az állam képviselőit – Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának elnöke köszöntötte, aki elmondta: a tanévnyitó kiemelt témája idén a teremtésvédelem. A Veni Sancte a Szentlélek segítségül hívásával kezdődött.
A szakmai nap keretében három előadás hangzott el. Elsőként ifjabb Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a Regionális Környezetvédelmi Központ munkatársa tartott előadást A teremtésvédelem az Egyház tanításában címmel, majd Baritz Sarolta Laura OP, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Morálteológiai Tanszéke adjunktusának előadása hangzott el a fenntarthatóság rendszerelméletéről. Ezt követte Szabó József atya, az egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisának előadása, melynek témája a következő volt: A család Isten terve szerint az élet és a szeretet bensőséges közössége.
Zlinszky János előadása elején hangsúlyozta, Jézus mindannyiunkat arra kér, hogy segítsük megóvni és meggyógyítani a teremtést, segítsük megtanítani erre az embereket. Kiemelte, Isten – mint egy jó szülő – szeretetből teremtette a világot, mindannyian teremtmények vagyunk. Be kell látnunk, hogy ilyen értelemben akár egy kavics, egy virág is a testvérünk. A Teremtő ránk, emberekre bízta a Földet, ezért meg kell őriznünk. Istent mi „helyettesítjük” itt, a Földön. Zlinszky János hangsúlyozta: az emberiségnek ökológiai megtérésre van szüksége, s erre évtizedek óta figyelmeztetnek a pápák, a püspökök – vagyis az Egyház. Éppen ezért fontos feladat, hogy a gazdaságot a népek szolgálatába állítsuk, és a népeket a béke és az igazságosság útján egyesítsük. Fel kell vállalnunk a „földanya” védelmét is.
Kifutunk az időből, testvéreim! – figyelmeztetett Zlinszky János, majd hozzátette: nemcsak egymással vetélkedünk, harcolunk, hanem még közös otthonunkat is tönkretesszük. A tudományos közvélemény mára ébredt rá arra, amit a szegények már régóta mondanak: jóvátehetetlen károk keletkeznek az ökoszisztémában.
Ha gondosan szemügyre vesszük azt a társadalmi és környezeti válságot, amelynek szemtanúi vagyunk, rá kell jönnünk, hogy eláruljuk isteni küldetésünket. Jó sáfárként együtt kell munkálkodnunk Istennel a teremtés megóvásában.
Olyan döntéseket hoztunk, olyan tetteket követtünk el és olyan értékeket tettünk magunkévá, amelyek eltávolítottak bennünket mindattól, ami egy egészséges bolygó és az emberek egészséges közössége számára elengedhetetlen. Új felfogás és új kultúra szükséges – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette: bűnbánatra van szükségünk, és arra, hogy megpróbáljuk megújítani azt, ahogyan magunkra, egymásra és a minket körülvevő világra tekintünk. A gond nem pusztán gazdasági vagy technológiai, hanem elsősorban erkölcsi és lelki. Megoldást a gazdaság és a technológia területén csak akkor találhatunk, ha mélységes változás megy végbe a szívünkben, ami elvezethet bennünket életformánk megváltoztatásához, fogyasztásunk és termelésünk fenntarthatatlan formáinak átalakításához.
A környezeti válság felszólítás a mély, belső megtérésre. Ökológiai megtérésre van szükségünk, amely azt jelenti: engedjük, hogy Jézussal való találkozásunk minden következménye megjelenjék a minket körülvevő világhoz fűződő kapcsolatainkban.
Baritz Sarolta Laura OP előadásában a fenntarthatóság rendszerelméletéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy paradigmaváltásra van szükség, amelynek két legfontosabb eszközeként az oktatást és a médiumokat nevezte meg. Vetített ábrán mutatta be az erkölcs és az anyagi javak jelenlegi viszonyát. A képen egy nagy torta jelképezte a mai szemléletben legfontosabbnak vélt dolgot: az anyagi javakat. A fölötte látható kisebb rész a környezetet szimbolizálta, s a torta tetején egy aprócska „hab” jelentette az erkölcsöt. Baritz Sarolta a görög filozófusoktól kezdve a keresztény tanításon át bizonyította, hogy létezik objektív értékrend, a hasznos jó (gazdasági, környezeti javak, profit). A gyönyörködtető jó mellett viszont fontos, hogy az ember legfontosabb célja az erkölcsi jó (közjó, bizalom, igazságosság, szolidaritás) legyen. Az előadó egy bizonyítás során azt is megmutatta: lehetséges, hogy a torta legnagyobb részét az erkölcs, majd a természet alkossa, s csupán „hab legyen a tortán” az anyagi javak egy bizonyos része.
A paradigmaváltást segítheti az oktatás, valamint a médiumok erősítő hatása, amennyiben ez utóbbi elmélyíti az emberi kapcsolatokat és az egymásra figyelést.
Szabó József spirituális atya előadásában az Isten terve szerint való családról és a házasságról beszélt. Figyelmeztetett: minden ember meghívást kapott az életszentségre, amelyre mindenkinek a saját életállapota szerint kell törekednie, mégpedig hivatásán és a közösség szolgálatán keresztül. Kiemelte: a házaspárok kapcsolatában rendkívül fontos, hogy milyen mély lelkiéletet élnek. Nem helyes, ha egy embertől várom azt, amit csak Isten tud betölteni – mondta. Előadásában hangsúlyozta: a szeretetre tanítani kell az embereket.
A három előadást követően a szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be az iskolák lelkipásztorainak koncelebrálásával. A hagyományokhoz híven a Veni Sanctével, azaz a „Jöjj, Szentlélek Úristen” kezdetű énekkel indult a liturgia, amelyben a Cantus Agriensis kórus működött közre. Az érsek homíliájában hangsúlyozta: az iskolai tanév az Egri Főegyházmegyében a teremtésvédelem jegyében zajlik majd, ezzel is a fókuszba állítva a teremtett világ megóvásának fontosságát. A pedagógusoktól azt kérte, tanítsák meg a diákokat arra, hogy a víz, a levegő, az állat- és a növényvilág mind-mind Isten alkotása, melyeket a Teremtő bízott ránk. Ne zsákmányoljuk ki őket, hanem vigyázzunk rájuk, mint testvéreinkre, ahogy Szent Ferenc tanítja himnuszában.
Szentbeszédében az egyházmegye főpásztora arra kérte a megjelenteket, úgy neveljék a rájuk bízottakat, hogy felnőve tudjanak majd másokért élni, ismerjék és szeressék az Egyházukat. A főpásztor figyelmeztetett: az iskolák oktatóin is múlik, hogy a diákokból templomba járó, az Egyházat szerető, a plébániai közösségek életében részt vállaló keresztények lesznek-e.
A szentmise után Ternyák Csaba érsek a főegyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények vezetőinek és lelkipásztorainak javaslata alapján tíz pedagógusnak adta át a Szent Gellért-díjat, majd ünnepélyesen megnyitotta a 2017/18-as oktatási évet.
