A régészeti munkálatok valójában 2008-ban kezdődtek a Rákóczi és a Jókai utca sarkán – a területen hat építészeti emléket találtak, és a római kor elejétől a végéig nyolc építési periódust tudtak kimutatni. Az ötvenhat méter hosszú és huszonhét méter széles bazilika Sopianae fórumának egyik legfontosabb középülete volt. A pilléres csarnok nem vallási célokat szolgált: a tartomány üzleti életének központja, egyfajta vásárcsarnok, illetve a törvényhozás és a bíráskodás helyszíne volt. (A bazilika elnevezést csak később kezdték a hasonló szerkezetű keresztény templomokra is használni.) A méteres vastagságú falakat pillérekkel erősítették meg, az épület belső terét pedig két oszlopsor osztotta három részre. A város lakói a keleti oldalon, egy előcsarnokon át, vagy a déli oldalbejáraton juthattak a bazilikába. Az épület, amelyet Constantinus (272-337) uralkodása alatt, a IV. század elején emeltek, csak néhány évtizedig töltötte be eredeti funkcióját, majd egy tűzvész után magtárként használták. Az ásatások során egyébként több más épület maradványát is megtalálták, köztük egy ókeresztény, a 370-es, 380-as években épült bazilika déli falát is, amely szintén jelentős emléknek számít. A területre egy biztosítótársaság kíván irodaházat emelni. Hogyha látogathatóvá szeretnék tenni az emlékeket, az komoly pluszköltséget jelent a befektetőnek. A jogszabályok szerint az ilyen kiemelkedő értékű lelet esetén a beruházót, illetve a telek tulajdonosát csak az állagmegóvásra lehet kötelezni, ami akár azzal járhat, hogy visszatemetik a romokat. Ugyanakkor a befektető nem zárkózik el a lelet közkinccsé tételétől. A magáncégnek és a városnak együtt kell megoldást találnia. A szakemberek szerint mindenképpen látogathatóvá kellene tenni a felfedezett római kori emlékeket. Tóth Zsolt ásatásvezető régész rámutatott: ez az egyetlen ókori bazilika, amelyet nagyobb részleteiben tudtak kutatni Magyarországon. Jelentős a mérete és az állapota is, járószinteket, sőt vakolatot is találtak; mindez pedig lehetővé teszi a pontos rekonstrukciót.
