Montforti Grignion Szent Mária Lajos áldozópap (Április 28.)
Franciaországban született 1673-ban. A rennes-i jezsuita kollégium növendéke. 1700-ban szentelték pappá. Kórházlelkész, először megalapítja a Bölcsesség Leányai betegápoló kongregációt, majd 1713-ban a Mária Társaságát. Népmisszionárius. Legjelentősebb műve A tökéletes Mária-tisztelet. 1716-ban halt meg, 1947-ben XII. Piusz pápa avatta szentté.
Sienai Szent Katalin szűz és egyháztanító, Európa társvédőszentje (Április 29.)
Sienában született 1347-ben, sokgyermekes családban. Abban a korban élt, amikor a római pápák hetven éven keresztül az avignoni fogságban, Rómától távol éltek és kormányozták Krisztus egyházát súlyos nehézségek között. A tökéletesség vágya hajtotta, hogy tizenöt éves korában már Szent Domonkos harmadrendjébe lépjen, és így szolgálja Isten dicsőségét és a felebarát üdvösségét. 1363-ban a nővérek befogadták maguk közé, és saját családi házukba vonult vissza. Misztikus látomásában az Úr kiszólította magányából, és az emberek közé küldte a béke és az igazság angyalának. Rövidesen híre ment, hogy jó tanácsadó, és ezért számosan kérték segítségét. 1374-ben Firenzében a domonkos rend káptalani gyűlésén megvizsgálták tanítását és életvitelét, és tevékenységét továbbra is engedélyezték. 1375-ben kapta meg az Úr sebeit (stigmákat). XI. Gergely és a firenzeiek közti nagy zavar miatt a város vezetősége kérésére elment a pápához. A küldöttség azonban nem a megbeszélés szerint járt el, ezért meghiúsult a rendezés lehetősége. Sok biztatás és imádság hatására a pápa Avignonból 1376. szeptember 13-án elindult a tenger felé, hogy hajóval utazzon Rómába. Katalin bátorítására Genovából nem fordult vissza, hanem folytatta útját. XI. Gergely pápa 1377. január 17-én vonult be Rómába, s ezzel befejeződött a pápák hetvenesztendős fogsága. Katalin pedig visszatért Siena környékére, hogy a családi háborúban békét teremtsen. Később VI. Orbán pápa életében is közbenjárt a firenzeiekért, és ezzel rendeződött a város ügye. Irodalmi munkássága hatalmas. Leveleit és a Dialógust az olasz irodalom kiemelkedő műveként tartják számon. 1378 októberében a pápa Rómába hívja, hogy legyen segítségére. Fáradhatatlan volt az egyház szolgálatában. Súlyosbodó betegsége és a gonosz lélek támadásai nagyon keservessé tették életének utolsó hónapjait. 1380. április 29-én halt meg. 1461-ben történt szentté avatása, 1939-ben Itália védőszentjévé, 1970-ben VI. Pál egyháztanítóvá, II. János Pál pápa Európa társvédőszentjévé nyilvánította.
Szent V. Piusz pápa (Április 30.)
Ghislieri Mihály 1504-ben született szegény szülők gyermekeként Boscóban (Piemont). Tizennégy éves korában domonkos szerzetes lett, majd tanulmányai befejeztével 1528-ban pappá szentelték Bolognában. Tanár és novíciusmester lett, majd az északi egyházmegyékben inkvizítor. Szigorúsága miatt Rómába rendelték, ahol minden erejével a hit és az erkölcs tisztaságáért küzdött. Amikor Caraffa főinkvizítor bíborost pápává választották, ezzel a feladattal őt bízták meg. Ekkor lett püspök és bíboros. Később IV. Piusz pápa Mondovi püspökévé nevezte ki, így Rómától távolabb került. 1566. január 6-án pápává választották, és az V. Piusz nevet vette fel. Legfőbb célja volt, hogy a tridenti zsinat (1545-63) döntéseit és határozatait az egyház életében érvényre juttassa. Szigorú törvényhozó, nevéhez fűződik a Breviarium Romanum (1568) és a Római Misekönyv (1570) kiadása. Atörökök elleni harcra buzdította Európa keresztényeit, és a lepantói tengeri ütközet után hálaadásul a Szűzanya tiszteletére rendelt el ünnepet. Keményen harcolt az eretnek tanítások ellen. 1572-ben halt meg, és a római Maria Maggiore-bazilikában temették el.
