Szolánói Szent Ferenc 1549-ben Cordoba tartományban, a Montilla nevű településen született. Jezsuita kollégiumban tanult, tizenhat évesen lépett be a ferences rendbe. Felszentelése után elöljárói egy időre az ének tanításával bízták meg, mert kiváló zenész volt. 1583-ban a dögvész sújtotta vidékek fáradhatatlan látogatója és a betegek gondozója volt. Andalúzia apostolaként emlegették. A személyét övező nagy tisztelet elől menekülve és missziós buzgalomtól vezérelve Dél-Amerikába ment, és Peru apostola lett: lankadatlan buzgalommal ezreket keresztelt meg, gyógyított, prédikált a népnek: mindenki Isten küldöttének tekintette. Még ma is tisztelik azokat a helyeket, ahol a szent lakott, étkezett vagy éppen hegedült. 1595-ben elöljárói a limai kolostor vezetését bízták rá. Élete utolsó éveiben mindenkit bámulatba ejtett csodáival, amelyekért az Újvilág csodatevője névvel illették. 1610. július 14-én, Szent Bonaventúra ünnepén halt meg szentmise közben. Lima város tanácsa a nép sürgetésére pár év múlva a perui főváros védőszentjévé nyilvánította. XIII. Benedek pápa avatta szentté 1726-ban.