Voltak olyan települések, ahol a tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt szereplők játszották el. A felnőttek, gyerekek, asszonyok, lányok, férfiak sokszor külön farsangoltak. A „batyus bálokra” az ételt a lányok, az italt a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. A lakodalmakat is nagyobbrészt farsang idején tartották meg. Nemcsak a falvak népe, de a városi polgárság is évszázadok óta szervezett farsangi mulatságokat. Nevezetesek voltak a különböző egyesületek, céhek, iparos testületek báljai, a kollégiumi diákság felvonulásai. Manapság a diákok számára rendezett bálok mellett egyre több katolikus közösség, egyházközség is megtartja farsangi összejövetelét. A megalakulásának huszadik évfordulóját ünneplő Városmajori Katolikus Egyesület a plébániai közösség télbúcsúztató mulatságát az idén a Magyar Kultúra Alapítvány székházában tartotta meg. Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök megnyitója, az egyházközség fiataljainak nyitótánca után a Kistemplomos Lovagok zenekar gondoskodott a megfelelő báli hangulatról, de volt jazz és népzene, tombola és táncverseny is.
