„A hitélet körébe tartozó munkálkodásuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország életében.” Összhangban az Alkotmánnyal, továbbá a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival, az Országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatására, a mások meggyőződését tiszteletben tartó, a tolerancia elvét megvalósító magatartás elősegítése érdekében és ennek garanciájaként, az egyházak önállóságának biztosítása, az állammal fennálló kapcsolatainak szabályozása céljából – megalkotta a törvényt. A törvény ezzel hatályon kívül helyezte az 1950-es, úgynevezett állam és egyház közötti megállapodást. A katolikus egyház ettől kezdve ismét szabadon működtethet szerzetesrendeket, iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, kulturális és ifjúsági szervezeteket.