Mintegy negyedszázad alatt számos olyan megegyezés, találkozó és dokumentum jött létre, melyek az ő nevéhez köthetők. Ilyen volt például 1983-ban, Luther Márton születésének ötszázadik évfordulóján a reformátor katolikus méltatása, 1989-ben az első Európai Ökumenikus Nagygyűlés megszervezése az európai protestánsokkal együtt Bázelben, 1993-ban a II. Ökumenikus Direktórium megszületése, 1995-ben II. János Pál ökumenikus körlevelének (Ut unum sint) kiadása, a megigazulásról szóló augsburgi közös nyilatkozat aláírása a Lutheránus Világszövetséggel 1999-ben, az elért közös ökumenikus eredmények mérföldkövei, melyek kialakulásánál, kezdeményezésénél és megvalósításánál ott találjuk Ratzinger bíborost. Bár a teológiai közeledést némiképp hátráltatták a 2000-ben Dominus Iesus és a 2007-ben Responsa címen megjelent egyháztani pontosítások, ezek, ahogy mára a protestáns egyházak is elfogadják, nem az ökumenével szemben íródtak, hanem a katolikus egyháztan világos és egyértelmű meghatározásának igényével. A három évvel ezelőtt pápává választott teológus bíboros, XVI. Benedek néven első megnyilatkozásaiban az ökumenizmus ügyének fontosságát hangsúlyozta. 2005 júniusában fogadta Samuel Kobiát, az Egyházak Világtanácsának főtitkárát, akivel 2008 januárjában együtt imádkozott Rómában, az egység imahete kezdeményezésének századik évfordulóján. Külön ki kell emelni egy rendkívüli eseményt az ortodoxokkal kapcsolatban. 2006. november 30-án találkozott XVI. Benedek pápa I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával Isztambul Fanar negyedében, ahol közös kézfogásukkal történelmi jelet adtak az egységkeresés e jelentős állomásának. Közös nyilatkozatukban megfogalmazták, hogy a katolicizmus és az ortodoxia a Szentlélek által kívánt teljes egység felé halad. Ennek megvalósítása érdekében a katolikus−ortodox teológiai vegyes bizottság rendszeres találkozókon vitatja meg a még meglévő kérdéseket.
