A vasvári kolostor története valószínűleg a magyarországi rendtartomány megalakulásával (1221) kezdődött. A források azt bizonyítják, hogy a XIII. század közepén már állt a kolostor, amelyet a hagyomány szerint IV. Béla király alapított. A templom ma is látható külső falai, valamint a ma négyszögletű kolostor két szárnya ebből az időből maradt fenn.
– Ahogyan a domonkosok egész élete, építészetük is szigorúan szabályozva volt – mutatta be az épületet a gyűjtemény vezetője, Zágorhidi Czigány Balázs. – Nagyon egyszerű, letisztult építészet volt ez, amely azonban a XIII. század végére fellazult, és a kolostorok többségét át is alakították. A vasvári rendház azért is különleges, mert megőrizte az eredeti szerkezetet, illetve mert a török időket is túlélte, pedig a várost a földdel tették egyenlővé. A kolostort akkor végvárrá alakították, és ennek köszönheti megmenekülését.
A történelem folyamán természetesen számos átépítésen, bővítésen esett át a rendház és a templom. A szerzetesek is többször elhagyták a várost – legutoljára, s ez idáig véglegesen 1950-ben. A kommunista időkben az épületben volt például szükséglakás és iroda, majd 1985- ben egy „műemlékkutatás” során gyakorlatilag szétverték a kolostort, amely üresen és romokban állt 2000-ig. A millenniumi ünnepségek részeként, 2001 tavaszán nyílt meg két kis termében A Domonkos-rend Magyarországon című kiállítás, amely megalapozta a mai gyűjteményt.
– Nagy feladat volt kitalálni, hogyan lehetne felújítani a rendházat, illetve olyan tartalommal megtölteni, amely méltó hozzá – emlékezett vissza a gyűjteményvezető. – Az épület már a XIX. századtól betöltött világi funkciókat is, amelyet részben megőriztünk. Itt található a főleg gyerekeknek, fiataloknak szóló helytörténeti kiállítás, amely nemcsak a város, de az egész megye középkori históriáját bemutatja. A látogatók beöltözhetnek korabeli ruhákba, vagy játékos formában megismerhetik, milyen egy ásatás. Az épület másik szárnyában pedig az egyházi gyűjtemény, amely rendtörténeti kiállításból, műemlék könyvtárból, illetve szakkönyvtárból és levéltárból áll, ma már több szobát megtölt.
A Szent Domonkos-rend Magyarországi Tartományfőnökségének tulajdonában lévő gyűjtemény azért is különleges, mert a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságával kötött együttműködési megállapodás keretében működik. Az anyag folyamatosan gyarapszik, jelenleg raktárakat építenek, hogy el tudják helyezni, miközben az épület felújítása is a végéhez közeledik. Restaurálják a régi elöljárói szobát, illetve kialakítottak egy negyven férőhelyes zarándokszállást – hiszen Vasvár búcsújáró hely is. Mindezt európai uniós pályázatokból fedezik, amelynek természetesen megvannak a nehézségei – feltétele például a megyével való együttműködés, időigényes és bonyolult papírmunkát kíván, illetve a pályázatok többségében utólag finanszírozzák a beruházásokat – mégis példaértékűvé teszik a vasvári gyűjteményt.
A magyar domonkos kolostorok középkori kulturális emlékei szinte teljes egészében áldozatul estek a török, majd a reformáció pusztításának. A XVII-XVIII. században újjászerveződő rendtartomány számos értéke pedig II. József uralkodása alatt, illetve az 1950-ben történt feloszlatás után tűnt el. A Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény a még fellelhető emlékek összegyűjtésére és bemutatására jött létre.
Zágorhidi Czigány Balázs a műemlék könyvtár egy kötetével azt szeretnénk elérni, hogy Vasvár a rend történelmi „emlékhelye”legyen, ahol a muzeális értékek mellett egy helyen fellelhető minden domonkos könyvtári és levéltári szakanyag. Az ország egész területéről, de elsősorban azokról a plébániákról gyűjtjük az emlékeket, ahol régen kolostor működött – mondta Zágorhidi Czigány Balázs. – Jelenleg a töredékesen megmaradt gyűjteményeket, hagyatékokat igyekszünk összeszedni, de hosszú távon szeretnénk a hivatalosan államosított anyagokat is visszaigényelni.
A gyűjtemény leggazdagabb része a levéltár, amelyben olyan érdekességek is vannak, mint például Nusser Péter hagyatéka, aki amatőr fotósként az 1920-as évektől készített képeket a rend életéről, illetve gyűjtötte a régi, XIX. századi felvételeket.
A műemlék könyvtár körülbelül ezerkétszáz kötetet számlál, amelynek egy jelentős részét az Országos Széchényi Könyvtár adta vissza. A legrégebbi darab, egy 1530-as évekből származó könyv a soproni rendházban talált anyagból származik, amely a templomtoronyba rejtve vészelte át a XX. század második felét. A kötet Szabó Szádok könyvtárához tartozott, aki többek között Rómában és Svájcban gyűjtötte a renddel kapcsolatos könyveket, és például a Vatikáni Könyvtárból is vásárolt duplikátumokat.
A kutatók előtt nyitva álló szakkönyvtár szorosan a domonkos renddel foglalkozó kiadványokat gyűjti. Az országban jelenleg egyedül itt érhető el például a Rózsafüzér Királynője folyóirat teljes sorozata. A vasvári levéltár és könyvtár egyre inkább a rendtörténeti kutatások központjává válik, amely olyan kiadványok létrejöttében is közreműködik, mint a tavaly megjelent konferenciaanyagokat és legújabb kutatásokat összegző A Domonkos-rend Magyarországon című kötet, amely 1916 óta az első átfogó rendtörténeti tudományos munka.
A muzeális tárgyi anyag a legkevesebb jelenleg a gyűjteményben. Ugyanakkor már most gazdag szentkép- és képeslap-válogatással büszkélkedhet a múzeum, és egyre gyarapszik a képzőművészeti anyag is, amely számos domonkos témájú festményt őriz.
