Az előadásfotók a vérbeli komédiást mutatják. És – immár a színpadon is – ott az egyik utolsó szerep tekintetében. Ezt a képet aligha lehet megrendülés nélkül szemlélni: Gregor József, amint megadón bohóckodja végig a szegedi szabadtérin a Csárdáskirálynő lüke Mária Leopoldjának szerepét, és ahogy a fotó leleplező közelbe hozza: tenyerében a puska, a prózai szöveg… A bohóc ez, aki a publikum szeme láttára indul a nagy búcsúra, de sohasem kiálthatja oda nekik: „itt vagyok, tartsatok itt, ha szerettek csakugyan!!!” – elválasztja tőlük, könyörtelen karantén, a rivalda…
Amióta nincs itt, sokan, sokféle módon próbáltak szembeszegülni a kérlelhetetlen sorssal – emlékkoncert, dokumentumfilm, fotókiállítás kísérelte meg körünkbe igézni újra. Hollósi Zsolt kötete messze a legtöbbre törő vállalkozás mindeddig: a Délmagyarország operakritikusa, egyben e kivételes pálya lelkiismeretes krónikása és csodálója most gazdagon illusztrált gyűjteményben helyezi asztalunkra e mindenki által körülrajongott – mégis titkokkal és immár megfejtetlen rejtélyekkel övezett művészsors relikviáit. Még a főszereplőt szívbéli közelségben tudó recenzenst is megdöbbentik e kérkedést hírből sem ismerő művész immár dokumentált hódításai: Carlo Bergonzi mellett énekelte Dulcamarát, Cecilia Bartolival és Paolo Gavanellivel A sevillai borbély Bartolóját, míg Bryn Terfellel együtt debütált a MET Figaro előadásában. S egy szomorkás tanulság, mellyel a kötet szerzőjének és a magyar operakultúra egyik legnagyobb márkáját jelentő művész özvegyének szembesülnie kellett: Gregor József emlékéért; a villamoson járó, pózmentes nemzetközi sztárnak kötetéért, aki, hacsak tehette, egyetlen hívó szóra utazott, hogy jótékony célból kamatoztassa Isten adta tehetségét – alig-alig nyiladoztak csak a támogatói pénztárcák… „A mi Jóskánk” magára maradt – immár végleg. Megesik, hogy a buffók álorcája kint, a nyílt színen hull alá a porba. Vannak, akik közszemlére teszik bajazzo tragédiájuk. És – lám – akad Bohóc, akinek tragédiája csak a visszafordíthatatlanban válik nyilvánvalóvá. Törlesztés ez a könyv. Engesztelés a szürkéskék, fáradt szempár mögött felcsillanó, Isten tudja, milyen mély elhagyatottságért.
(Hollósi Zsolt: Gregor. 2008)
