Az egyház öt újabb boldoggal gazdagodik: egy pappal és négy vértanúval a spanyol polgárháborúból. Ferenc pápa csütörtökön fogadta Angelo Amato bíborost, a Szentté avatási Kongregáció prefektusát és felhatalmazta a dikasztériumot dekrétumok közzé tételére, amelyek elismerik Isten hét szolgájának hősies erényeit.
A következő boldogok között találjuk a spanyol egyházmegyés papot, Valentino Palencia Marquina atyát és négy fiatal világi munkatársát, akiket hit elleni gyűlöletből öltek meg 1937. január 15-én Suances-ben, Kantábria autonóm közösségben a spanyol polgárháború idején. Valentino atya szegény és elhagyott gyermekek egy képzési központját vezette.
A XIX. században és a XX. század elején a spanyol egyház egyértelműen állást foglalt a monarchia mellett és támogatta az arisztokrata elitet. Ugyanakkor a katonai vezetésben és a konzervatív körökben is egyre inkább tért nyertek az antiklerikális eszmék – válaszként egyrészt az egyház karlista háborúkban betöltött szerepére, másrészt az egyházi vezetés által bevezetett törvényekre, amelyek akadályozták a politikai és társadalmi reformokat.
A polgárháború kitörésekor a köztársaságiak azonnal az egyház ellen fordultak. Az első hónapokban, illetve a vörös terror idején nemcsak a papságot, de egész közösségeket üldöztek. Egyes becslések szerint a papság és szerzetesség húsz százaléka áldozatul esett. Antonio Montero Moreno érsek 1961-ben megjelent könyvében 6832 főre tette az egyházi áldozatok számát – ezt a számot később a legtöbb történész hitelesnek fogadta el. A meghalt világi hívek számáról sajnos nincsenek adatok.
Mára közel ezer spanyol mártírt avattak boldoggá vagy szentté és mintegy kétezer eljárás van folyamatban. Sok kritikát fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a kanonizációk nem elég megalapozottak, és sokszor nehéz kideríteni, az adott személy milyen szerepet vállalt a politikai küzdelmekben. II. János Pál pápa azonban rámutatott: akiket oltárra emelnek, nem vettek részt semmilyen fegyveres vagy ideológiai harcban, és kizárólag a vallásuk miatt ölték meg őket.
Ezen kívül most hét személy elnyerte az Isten szolgája címet:
Giovanni Folci, egyházmegyés pap, az Isteni Elítélt Műve alapítója, aki 1890-ben született és 1963-ban hunyt el Olaszországban;
Franciszek Blachnicki, egyházmegyés pap, aki 1921-ben született Lengyelországban és 1987-ben hunyt el Németországban;
José Rivera Ramírez, egyházmegyés pap, aki 1925-ben született ás 1991-ben hunyt el Spanyolországban;
José Emanuele Martín del Campo, egyházmegyés pap, aki 1917-1996 között élt Mexikóban;
Antonio Filomeno Maria Losito, redemptorista pap, aki 1938-1917 között élt Olaszországban;
Maria Benedetta Giuseppa Frey (világi nevén: Ersilia Penelope), ciszterci szerzetesnő, aki 1836-1913 között élt Olaszországban;
Anna Chrzanowska, világi hívő, orsolyita obláta, aki 1902-ben született és 1973-ban hunyt el Lengyelországban. (VR/Sz.A.)
