Fotó: news.va
A havannai jezsuita templomban papoknak mondott kötetlen beszédet, melyben úgy fogalmazott: „A szegénység az egyetlen gazdagság, amelyet érdemes birtokolni.” Amikor egy pap vagy püspök pénzt kezd gyűjteni, akkor jövőjét már nem Jézusba helyezi, hanem egy spirituális természetű biztosítótársaságba. A gyóntató papok gondoljanak saját bűneikre, és ne fáradjanak bele Isten megbocsátásának közvetítésébe – hangsúlyozta a pápa. A fiatalokat pedig arra figyelmeztette, ne tegyék a vallást puszta szavak, imák és erkölcsi előírások zárt rendszerévé.
Holguínba a város periférikus jellege vonzotta a pápát. Itt a lakosságnak csupán huszonhét százaléka katolikus.
Cobre Szűzanya-kegyhelyén a szentatya arról beszélt, hogy a kubai nép lelkét fájdalmak és nélkülözések edzették, hitét azonban nem tudták kioltani. „Újítsuk meg hitünket, hogy Máriával megélhessük a gyöngédség forradalmát. Jézus szeret családban élni” – mondta beszédében a pápa, és áldását adta minden állapotos nőre, miközben azt kérte tőlük, hogy kezüket tegyék a szívük alatt hordott gyermekükre.
Washington
Ferenc pápa a repülőgépen vele utazó hetvenhat újságírónak arról beszélt: egyesek „baloldalinak” tartják, holott ő csupán a katolikus egyház társadalmi tanítását követi.
A repülőtéren Barack Obama elnök köszöntötte, és két kézzel fogott vele kezet. A pápa a vallásszabadság fontosságára és a légszennyezés csökkentésére figyelmeztetett.
Szentté avatta Kalifornia misszionáriusát, a spanyol ferences szerzetest, Junípero Serrát (1713–1784). (A szent életrajzát itt olvashatják.) Szeptember 24-én beszédet mondott az amerikai törvényhozás, a kongresszus két háza előtt. „Ma mindnyájunkat mélyen aggaszt a világ jelenlegi nyugtalanító társadalmi és politikai helyzete. Világunk egyre inkább az erőszakos konfliktusok helye, amelyeket ráadásul nemegyszer Isten vagy a vallás nevében követnek el. A politikát, ha valóban a személy szolgálatában áll, nem lehet alávetni a gazdasági élet szolgálatának. Világunk olyan arányú menekültválságot él át, amelyre a II. világháború óta nem volt példa” – mondta a pápa.
A szentatya a halálbüntetés eltörlése mellett foglalt állást, majd felidézte a harmincöt évvel ezelőtt elhunyt Dorothy Day alakját, aki a katolikus munkásmozgalom alapítónője volt. „Kötelességem, hogy hidakat építsek” – hangsúlyozta később, és szót emelt a fegyverkereskedelem ellen.
Személyes hangon szólt a püspökökhöz, akiktől azt kérte, ne zárkózzanak be egyházi ügyeikbe, hanem foglalkozzanak a világ jövőjét érintő nagy kérdésekkel. „Nem azért jöttem, hogy programot adjak nektek vagy kioktassalak benneteket. A szeretet szabadságával beszélek hozzátok, mint testvér a testvérrel” – fogalmazott.
New York
Ferenc pápa szeptember 25-én az ENSZ 70. közgyűléséhez szólt. Kifejezte tiszteletét mindazok iránt, akik az elmúlt hetven évben önfeláldozóan szolgálták az egész emberiséget. Külön kiemelte Dag Hammarskjöld svéd politikus nevét, aki 1953 és 1961 között töltötte be a szervezet főtitkári tisztét.
Mi, keresztények a többi egyistenhívő vallás híveivel együtt abban hiszünk, hogy a világegyetem a Teremtő szeretetének akaratából jött létre. A gazdasági és társadalmi kirekesztés az emberi testvériség teljes tagadása, továbbá merénylet az emberi jogok és a környezet ellen. Egy súlyos, hármas ok miatt a legszegényebbek szenvednek leginkább ezek következményeitől. Egyrészt azért, mert a társadalom leselejtezte őket, másrészt azért, mert arra kényszerítik őket, hogy kirekesztettként éljenek, harmadrészt pedig igazságtalanul szenvedniük kell a környezet kihasználásának velejáróitól – fogalmazott a pápa a közgyűlés előtt.
A család minden társadalmi fejlődés elsődleges alapsejtje, ezért biztosítani kell számára a létezéséhez szükséges minimális anyagi és szellemi feltételeket, vagyis az otthont, a munkát, a földet, a gondolat-, illetve a vallásszabadságot, az oktatáshoz való jogot, valamint az egyéb polgári jogokat. A pápa külön hangsúlyozta a lánygyermekek iskoláztatáshoz való jogának fontosságát.
A háború minden emberi jog tagadása és drámai agresszió a környezet ellen – fogalmazott a szentatya. El kell köteleznünk magunkat egy atomfegyverektől mentes világ mellett. Maradéktalanul be kell tartanunk az atomstop egyezményt, és el kell mennünk a nukleáris eszközök teljes betiltásáig.
A pápa ismételten felhívta a figyelmet a Közel-Kelet, valamint Észak-Afrika és más afrikai országok fájdalmas helyzetére. Ezekben a térségekben a keresztények és más kulturális, illetve etnikai csoportok, vagy a többségi vallás azon tagjai, akik nem hagyták befolyásolni magukat a gyűlölettől, tanúivá váltak istentiszteleti helyeik elpusztításának. Súlyos megpróbáltatást jelentenek és komoly következményekkel járnak ezeken a területeken a nemzetközi közösség tagjai által nem koordinált politikai és katonai beavatkozások is.
A kábítószer-kereskedelem ellen csak igen mérsékelt, szinte látszólagos küzdelem folyik. A jövő globális döntéseket kíván a világban jelen lévő konfliktusok megoldása érdekében. Az államok képviselői tegyenek félre mindenféle szektás és ideológiai részérdekeket, s őszintén törekedjenek a közjó szolgálatára – sürgette a megoldást a pápa.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás emlékhelyén, az úgynevezett Ground Zerón tizenkét vallási közösség képviselői várták Ferenc pápát, köztük zsidó és muzulmán személyiségek is. A szentatya csendes imát mondott a háromezer áldozatért, majd egy szál fehér rózsát helyezett el az emlékhelyen.
Este szentmisét mutatott be a Madison Square Gardenben. Beszédének fő mondanivalója az volt, hogy a hit világosságot jelent a nagyvárosi szmogban. „Isten él városainkban” – hangsúlyozta.
Philadelphia
Ferenc pápa szeptember 26-án Philadelphiába repült a katolikus családok világtalálkozójának utolsó napjaira.
Szeptember 26-án este a Benjamin Franklin Parkban tartott imavirrasztás során a családokhoz szólt: „A család Isten álma, és egy olyan világ szimbóluma, amelyben senki sem érzi magát feleslegesnek.”
Hangsúlyozta a katolikus iskolák szerepét, majd a philadelphiai születésű Drexel Szent Katalin példáját idézte fel. A legnagyobb feladat ma a hívek felelősségének tudatosítása az egyház küldetésében – mondta.
A pápa pedofil papok áldozataival is találkozott, és kemény szavakkal sürgette a jóvátételt.
A szeptember 27-i szentmisén öt világrész képviseletében kétmillió hívő gyűlt össze, akik megtöltötték Philadelphia, a „testvéri szeretet városa” Benjamin Franklin Parkjának fákkal szegélyezett sugárútját.
A pápa hangsúlyozta: „Az Úr szava mindenkit arra hív, hogy vegyen részt egy férfi és egy nő közötti szövetségben, amely életet nemz és kinyilvánítja Istent.”
A hit teret enged a Lélek cselekvő jelenlétének, és megmutatja, hogy a boldogság és az életszentség mindig apró gesztusokhoz kapcsolódik, amelyeket otthon, a családban tanulunk meg; ezek szertefoszlanak a mindennapok névtelenségében, de általuk minden nap más és más lesz. Az anya, a nagymama, az apa, a nagypapa, a gyermek gesztusai ezek, amelyek gyöngédséget, szeretetet és együttérzést fejeznek ki. Ilyen egy tányér meleg étel vacsorára, a korai reggeli a hajnalban munkába induló ember számára. Ilyen az elalvás előtti áldás, a hosszú munkanapot lezáró ölelés. A szeretet apró dolgokban jut kifejezésre, a mindennapok részleteire való odafigyelésben. Az élet ezeknek köszönhetően válik otthonízűvé. A hit akkor növekszik, ha a szeretet formálja.
Tegyük fel a kérdést: mit teszünk annak érdekében, hogy ennek megfelelően éljünk családunkban, a társadalomban? Milyen világot akarunk gyermekeinkre hagyni? Egyedül nem felelhetünk ezekre a kérdésekre. A Szentlélek arra hív bennünket, hogy az egész emberi családdal közösen válaszoljunk. Bátorít bennünket: ha hiszünk, az Atya nekünk adja a Szentlelket – fogalmazott beszédében a pápa.
Ezzel véget ért Ferenc pápa kubai és amerikai apostoli útja, valamint a családok VIII. katolikus világtalálkozója. Bejelentették, hogy a következő világtalálkozó 2018-ban, Dublinban lesz.
