Az egyházat magyarul anyaszentegyháznak is nevezzük. Talán egyetlen nyelv sem fejezi ki ilyen találóan az egyház jellegét, mint a magyar. Az egyház tehát „anya”. A jó anya pedig minden gyermekéről egyformán gondoskodik. Egyházunk a kezdetektől fogva egyformán karolta fel a különböző nemzeteket és nemzetiségeket. Nincs ez másként ma sem. A mostani feszült nemzetközi helyzetben különösképpen segíteni akarja azokat, akik kisebbségben élnek. Ezért Róbert Bezák nagyszombati érsek úr úgy döntött, legyen a főegyházmegye magyarjainak olyan püspöke, aki külön oda fog figyelni rájuk, és segíteni fogja őket. Szeptember 15-i hatállyal általános helynökké nevezett ki a nagyszombati főegyházmegye részére a következő feladatokkal: a katekéták (hitoktatók) irányítása, a lelkiatyák formációja, a karitász, valamint a vegyes területeken élő magyar hívek lelkipásztori gondozása. Örömömre szolgál, hogy az előző évekhez hasonlóan most már főpásztorunk külön megbízatásával fogok találkozni főegyházmegyénk magyar híveivel és lelkipásztoraival. Papi éveimnek túlnyomó részét magyarok által lakott területen töltöttem, és az ott élő emberek nagyon a szívemhez nőttek. Szeretném ezt mindenkivel éreztetni. Első lépésként ebben az évben is át szeretném adni a Szent Erzsébet Rózsája-díjat egy olyan személynek, akit a lelkipásztorok ajánlani fognak a jótékony szeretet kiemelkedő gyakorlásáért. Kérem az atyákat, minél előbb jelezzék nekem, ha plébániájuk területén valaki Árpád-házi Szent Erzsébethez hasonlóan éli meg az egyház karitatív szeretetét, hogy a szabályzat értelmében kiválaszthassuk azt a személyt, akinek a szent ünnepén átadhatom majd Szent Erzsébet Rózsáját.
