Fotó: Kissimon István (képgaléria)
A megnyitóünnepség házigazdája Deák Hedvig domonkos nővér, általános főnöknő és Labancz Zsolt piarista tartományfőnök volt. Labancz Zsolt ajándékként és arra való meghívásként beszélt a megszentelt élet Ferenc pápa által 2015-re meghirdetett évéről, hogy a szerzetesrendek tágabb körben is megismertethessék hivatásuk szépségét, megnyithassák az életüket az érdeklődők számára, ezért a találkozások terének nevezte a rendezvényt. Deák Hedvig a Rendben vagyunk és a Veled együtt vagyunk rendben szlogenre utalva azt hangsúlyozta, hogy a szép célok szolgálata rendbe teszi az ember életét, de ez az élet mindig közösségi. Nem csupán egyetlen ember kiteljesedéséről szól, hanem arról is, hogy kincseit másokkal megossza, hivatásának örömét át tudja adni, meg tudja értetni másokkal.
Ezután Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius elmondta, hogyan kereste fel a Szerzetesek tere ötletével az esemény két házigazdája, és ő mennyire a mai elvárásokkal összhangban levőnek érezte ezt a világ felé nyitó gesztust. A két vezető arra kérte, hogy járjon közben Ferenc pápánál: üdvözölje az eseményt videoüzenetben. Ezt az üzenetet tekinthettük meg a téren a következő percekben. A pápa arra buzdította a szerzeteseket, hogy legyenek közel a mindennapok embereinek várakozásaihoz, aggodalmaihoz, örüljenek együtt a vidámakkal, és sírjanak együtt a sírókkal, az irgalmas szamaritánus szellemében, alázattal, világi érdekektől mentesen legyenek jelen országukban, városukban, Krisztus és az evangéliumok illatát víve a világi hívek, a fiatalok közé.
A következő szónok Erdő Péter bíboros volt. Felidézte kedd esti szentföldi élményét, amikor az ottani szerzetesekkel találkozott a Születés bazilikájában. A megszentelt élet évének mélyebb mondanivalóját tárta föl az az alkalom — vélekedett —, a különböző habitusok látványa, amely a különböző stílusokra és szabályzatokra utalt. Fontos, csaknem provokatív jelekről van szó, amelyek azt a kérdést ébresztik a szemlélőben, hogy egyáltalán mire való mindez: az excentrikus ruhák, imák. Ha Isten nem lenne, semmi értelmük sem lenne ezeknek, világított rá. A szerzetesek élete túlmutat a hétköznapokon, és valami nagyobbra utal, mint a látható világ. Áldozatuk, fogadalmaik, köztük a szüzesség fogadalma szintén nehezen értető egy kívülálló számára. Mindezek arra utalnak, hogy a rendbe belépő személy mindent Istennek akar adni, és cselekvő szeretettel próbál tanúskodni Jézus Krisztusba vetett hitéről. A cselekvő szeretet pedig a legközérthetőbb nyelv.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a fiataloknak szóló üzenetre helyezte a hangsúlyt. A szerzetesrendek léte arról tanúskodik, hogy az Istenhez vezető út mennyire sokféle, sokszínű lehet. A rendek szolgálata Magyarországon közfeladatok áldozatos átvállalásában is megnyilvánul, ezért jó lenne, ha minél többen megismernék a tevékenységüket. Elősegíthetné ezt, ha a köztereken is vállalnák a szerzetesi ruhát, amint ez Lengyel- vagy Olaszországban gyakori. Az államtitkár erre kérte a rendtagokat.
