Volt időszak – a korai középkortól –, amikor a kultúra jelenléte kizárólag az egyházhoz kötődött: iskolákat tartott fenn, s egyházi megrendelésre születtek a legjelentősebb építészeti, képzőművészeti, zenei és irodalmi alkotások, amelyek elsősorban vallásos témákat dolgoztak fel. A XXI. században nem kizárólagos kultúrahordozó az egyház, nem is kíván az lenni. A technika és a tudomány fejlődése annyira felgyorsult, hogy az egyház – életének keretei között – inkább alkalmazni szeretné a kulturális kincseket. Új lehetőségek is nyíltak: megjelent a média az egyház kultúrájában. Szeretnénk azt a helyet elfoglalni a kulturális életben, amely minket megillet, illetve amelyre alkalmasnak tartjuk magunkat – fogalmazott Löffler Erzsébet, az Érseki Gyűjteményi Központ és a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatónője. Katona István püspök szentmisével nyitotta meg a Magyar Katolikus Kultúra Napjait az egri főszékesegyházban szeptember 15-én. A szentmisén Kodály Zoltán Magyar Miséje hangzott fel, a vámosgyörki egyházközség kórusának közreműködésével. A megnyitót követően idegenvezető mutatta be a bazilikát az érdeklődőknek. Nyitott könyvtár címmel olyan ritkaságokat mutattak be a főegyházmegyei könyvtárban, amelyek egyébként nem állíthatók ki műtárgyvédelmi okokból. Látható volt többek között az 1417-ben keletkezett Dante-kódex, az Isteni színjáték latin nyelvű fordítása, Verancsics Antal prefációs könyve, amely 1563-ban keletkezett, vagy az 1394-ből származó miskolci Missale-kódex. Ősnyomtatványok mellett nagy érdeklődésre tartott számot a Barkóczy-album, amely a székesegyház oltáregyletének névsorát tartalmazza, köztük Mária Terézia és családtagjainak aláírását. A királynő portréjának hátterében az 1757-es kolini, Mária Terézia egyetlen győztes csatájának ábrázolása látható. A hetven éves Fejér István fotográfus húsz éve járja Erdélyt és a csíksomlyói búcsút. Itt készült fotóiból szeptember 16-án nyílt kiállítás, Elindultam szép hazámba címmel. A fotók október 7-ig tekinthetők meg a Keresztény Ifjúsági Klubban.
Egyház és kultúra címmel szakmai konferenciát rendeztek a Hittudományi Főiskolán szeptember 17- én, amelynek keretében Dolhai Lajos rektor az egri teológiai oktatás történetéről, Buda Péter egyháztörténész Oláh Miklós reneszánsz főpapról, Kiss Péter levéltáros pedig Eger irodalmi életéről beszélt A magyar Athén, avagy a kis magyar Róma címmel. Cs. Varga István irodalomtörténész a ferences lelkiség megnyilvánulásairól értekezett a XIX-XX. századi magyar költészetben. Lehetőség nyílt továbbá az Érseki Gyűjteményi Központ és az érseki palota ingyenes meglátogatására is. A gyöngyösi Szent Bertalan Kincstár szeptember 17-én ugyancsak térítésmentes nyílt napot tartott, Juhász Ferenc, a kincstár igazgatójának tárlatvezetésével. A páratlan értékű és különös sorsú liturgikus tárgyak, illetve ötvös remekművek közül kiemelkednek a reneszánsz korból való filigrános-bőrtűs kelyhek. Az egyházmegye más templomaiban szeptember 16-án tartottak Nyitott templomok éjszakáját, ahol az adott szakrális hely művészi értékeiről, liturgikus szerepéről hallottak az érdeklődők.
