Szent Pál és a pogány irodalom

A konferencia témájáról, céljáról és előadóiról Benyik György teológus professzort, a konferencia elnökét kérdeztük. – A kereszténység alapítója és a mi megváltónk Jézus Krisztus. A jézusi tanítás elterjesztője azonban a pogány-hellenista világban Pál apostol volt. Egyedülálló lelkipásztori tevékenységének köszönhetően Krisztus után 34-től-59-ig, tehát huszonöt év alatt a meggyőződéses farizeusból Jézus-tanítvánnyá változott Pál milliós nagyságrendű hívet számláló közösségi hálót hagyott maga után. Mivel ez a csoport kilépett a zsidó vallási kultúra keretéből, egyedülálló kapcsolatot létesített a pogány kultúrával. Pál kapcsolata a pogány kultúrával és a sztoikus erkölcsfilozófiával és erénytannal egészen más, mint közeli kortársa, Alexandriai Philon munkássága, aki megmaradt a zsidó vallás keretében. Jézus tanítása Pál misszióján keresztül lép ki az eredeti kulturális közegből, és Pál pogány missziójának elfogadása alapvető változást hoz a keresztény egyház későbbi magatartásában a különböző kultúrákkal kialakított viszonyában. Azt kell mondanunk, hogy a szó szoros értelmében vett keresztény teológia Pál munkássága eredményeként született meg. Az apostol ugyanis nem annyira elismételte Jézus életének egyes eseményeit, mint inkább Jézus jelentőségét filozófiai-teológiai nyelven méltatta. Pál munkássága egyrészt igen jól dokumentált levelein keresztül, másrészt számos ponton inkább csak a pogány hellenista kultúrával való kapcsolatteremtés problémáit rögzítették a levelek. Konferenciánk azért is vizsgálja ezt az egyedülálló missziós és kulturális integritást elősegítő folyamatot, mert Jézus tanítása Pál misszióján keresztül nyerte el a városi misszió számára alkalmas formát. Másrészt Pál missziószervező ereje, lelkipásztori ténykedése minden keresztény pap és közösségvezető számára követendő példa maradt mind a mai napig. Pál apostoli munkásságának és a hellenisztikus irodalomnak egyik legjobb szakértője, Troels Engberg-Pedersen éppúgy vendégünk lesz, mint a pápai biblikus bizottság tagja, Joachim Gnilka, akinek számos könyvét magyarra is fordították, és Stephanus-díjjal is kitüntették. Ezenkívül még a hazai katolikus és protestáns teológiák legjobb előadói tiszteltek meg előadásaikkal, és adják meg a lehetőséget, hogy Pál és a pogány irodalom kapcsolatát megvitassuk. A hellenista sztoikus irodalom képviselői, például Seneca is, azt a nézetet vallotta, hogy egy társadalom fejlődése tagjainak etikai fejlettségétől függ, ezt a nézetet korábban a zsidó próféták hirdették, és Jézus is ezt kívánta előmozdítani megváltó halálával. Életminőségünk jobban függ magunk és környezetünk erkölcsi magatartásától, mint anyagi jólétünktől. Csak erkölcsös társadalom képes szolidaritásra, a gyengék védelmére és az emberi konfliktusok békés rendezésére. Pál nyomán a Római Birodalomban milliók alkottak ez alapján eddig ismeretlen új vallási egyesületet, és lettek a szervezett keresztény egyház előkészítői. Konferenciánknak a tudományos érdeklődése mellett ez ad aktualitást. Ma is kérdés ugyanis, hogyan lehet a városi missziót sikeressé tenni, és hívőkből és nem hívőkből egymással szolidáris közösséget alkotni. Ennek nagy teoretikusa és gyakorlati megvalósítója Pál apostol volt, akinek tanítására érdemes odafigyelni. Konferenciánk mindenki számára nyitott, részletes programja olvasható a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola honlapján: http://www.theol.u-szeged.hu/.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .