A rendezvény megálmodói fontosnak tartották az emberi kapcsolatok ápolását és az esélyegyenlőséget, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által működtetett, Országos Esélyegyenlőségi Hálózat megyei, úgynevezett esélyek házainak munkatársai közül is sokan részt vettek a szervezésben.
– Elsősorban a jelenlegi társadalmi és társadalomlélektani helyzet ösztönzött bennünket arra, hogy több, romákkal kapcsolatos programot is szervezzünk –mondta Filebics Magdolna szociológus, a somogyi esélyház vezetője. – Ilyen volt a cigány népzenét játszó Karavan Familia koncertje az egykori katolikus plébánia kertjében, ahol több százan gyűltek össze. A koncert – utalva a szörnyű kislétai gyilkosságra – egy lassú siratóval kezdődött. A kaposvári Tóth Géza színművész által rendezett, Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejátékot a Karaván Művészeti Alapítvány „tolerancia-színháza” mutatta be. A darab fehér és szürke egerekről szól, s arról, hogy minden veszekedés, gyűlölködés ellenére, ha megismerjük egymás értékeit és a közös vonásokat, lehetséges a happy end. A különböző esélyegyenlőségi témájú tudáspróbák mellett Együtt élünk, mit tudsz róluk? címmel cigány népismereti tesztet is kitölthetett a közönség, amelyben többek között azt vizsgálták, vajon megfelelő ismereteink vannak-e a társadalomtörténet vagy a kisebbségi jogok terén, és tudunk-e valamit a magyar kultúra cigány származású alkotóiról, mint például Pege Aladárról, Cziffra Györgyről vagy éppen Péli Tamásról.
Megható pillanatok voltak, amikor a katolikus templomban tíz napon keresztül, egy-egy órán át az esélyházak munkatársai, illetve a vendégek felváltva felolvastak a Somogy Megyei Esélyház által, Pillantáson innen, valamint a Kerekes-szabadság?! címmel kiírt pályázat nyertes alkotásaiból. Isten XVIII. századi, puritán hajlékát – amelynek külső köntöse néhány éve megszépült – örömmel nyitotta meg a programok előtt a Monostorapátiból átjáró Illés Sándor plébános, a fesztivál lelkes koordinátora és a nyolcvanhat esztendős Berta Lászlóné, mindenki Bözsi nénije, aki ötvenéves korában tanult meg orgonálni, és azóta is a templom kántora. A felolvasott pályaművekből is kicsengett: életkortól, nemtől és származástól függetlenül valójában mindannyian szeretetválaszokra várunk
