A 129 résztvevő az összejövetel első napján a földrengés sújtotta Aquilába látogatott. Az összejövetelre nem véletlenül a júliusi G-8-csúcstalálkozó előtt kerül sor: a vallási vezetők szeretnék felhívni a politikusok figyelmét arra, hogy a vallási dimenzió nagyon lényeges mind a fejlődés, mind pedig az egymás mellett élés és a népek közötti béke szempontjából – nyilatkozta Vincenzo Paglia, az Olasz Püspöki Konferencia ökumenikus és vallásközi bizottságának elnöke.
„A vallások szerepe nem az, hogy megoldást kínáljanak a gazdasági problémákra, hanem az, hogy lelki támaszt nyújtsanak a közjó keresésében” – mondotta Giuseppe Molinari, L’Aquila érseke a kétnapos találkozó megnyitásakor. A 129 vallási vezető többek között az élelmiszer-biztonságról, az egészségről, a nevelésről és a békéről tanácskozott.
A Szentatya a június 17-i általános kihallgatáson üdvözölte a konferenciát. Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke is az etikai megközelítésre helyezte a hangsúlyt. Az intézmények felelősei végezzenek lelkiismeret-vizsgálatot: a politika, a gazdaság és a törvények tényleg az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embert szolgálják-e? Globalizált világunkban irányt kell mutatnunk nekik, hogy valós szolidaritás szülessék – tette hozzá. A találkozó végén a vallási vezetők nyilatkozatot tettek közzé, amelyet Silvio Berlusconi olasz kormányfő ad majd át a júliusi G-8-csúcstalálkozó résztvevőinek.
Természetjog – egyetemes erkölcs
A Nemzetközi Teológiai Bizottság június 13-án öt fejezetből álló dokumentumot hozott nyilvánosságra, mely a keresztény erkölcstan és a természetjog közös elveivel foglalkozik. A természetjog abból indul ki, hogy a személyek és közösségek az értelem világánál képesek felismerni az erkölcsös cselekvés alapvető irányelveit.
Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció új titkára
XVI. Benedek pápa június 16-án Joseph Augustine Di Noia amerikai domonkos atyát nevezte ki az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció titkárává, egyúttal pedig Oregon City címzetes érsekévé. Di Noia atya 1943-ban született olasz szülőktől, 1997-től 2002-ig a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja, 2002-től pedig a Hittani Kongregáció helyettes titkári feladatát látta el. Ebben a minőségében munkatársa volt Ratzinger bíborosnak, a Hittani Kongregáció akkori prefektusának.
Görög katolikus jezsuita titkár
Rómában a chirotonia szertartásával június 14-én püspökké szentelték Cyril Vasil görög katolikus szertartású szlovák jezsuita atyát, akit XVI. Benedek pápa címzetes érseki minőségben a Keleti Egyházak Kongregációja titkárává nevezett ki.
Törvénytelen papszentelések – szentszéki közlemény
A Szentszék június 17-én ezt a közleményt bocsátotta ki: „Válaszként azokra a gyakori kérdésekre, amelyek ezekben a napokban érkeznek a Vatikánba a Szent X. Piusz Testvériség által június végére tervezett papszentelésekkel kapcsolatban, nem teszünk mást, mint idézünk a Szentatya március 10-én, a katolikus egyház püspökeihez írt leveléből: »Mindaddig, amíg a (Bernard Fellay által vezetett) Szent X. Piusz Testvériségnek nincs kánonjogi helyzete az egyházban, addig papjai sem gyakorolnak törvényes szolgálatot az egyházban.« A szentszéki közlemény ezután így folytatódik: A papszenteléseket tehát mind ez idáig törvénytelennek kell tekinteni. Az említett levélben a pápa bejelentette azt a szándékát, hogy új státusszal látja el az »Ecclesia Dei« Bizottságot, összefüggésben a Hittani Kongregációval. Jogos azt gondolnunk, hogy hamarosan bekövetkezik ennek az új státusznak a meghatározása. Ez jelenti a párbeszéd megindításának előfeltételét a Szent X. Piusz Testvériség felelőseivel. Célja, hogy végre tisztázzák a még mindig nyitott tanbeli és ebből kifolyólag egyházfegyelmi kérdéseket.”
A pápa orvosa nyugdíjba vonult
Renato Buzzonetti, a vatikáni egészségügyi szolgálat vezetője 85 éves korában nyugdíjba vonult. A Szentatya „emeritus pápai főorvossá” nevezte ki. Utóda Patrizio Polisca szívspecialista, aki már 1993 óta helyettesként dolgozott Buzzonetti mellett.
Alcide de Gasperi tanúságtétele
XVI. Benedek június 20-án az Alcide De Gasperi Alapítvány tagjai előtt elismeréssel szólt az 1881-től 1954-ig élt olasz miniszterelnökről, aki egyben mint az Európai Szén- és Acélközösség első elnöke, az egységesült földrész atyjai közé tartozik. 1902-ben részt vett szűkebb hazája, Trento első katolikus kongresszusán, amelynek során felvázolta az egész életét meghatározó apostoli programját: „Nem elég saját magunkban megőrizni a kereszténységet. Az egész nagy katolikus hadsereggel küzdeni kell azért, hogy visszahódítsuk a hitnek az elveszített területeket.” Zsúfolt politikai programjai mellett minden nap hosszabb időt szentelt az imádságnak. A pápa kiemelte még De Gasperi erkölcsi egyenességét, az emberi és keresztény értékekhez való vitathatatlan hűségét.
Rauber érsek nyugalomba vonult
Karl-Josef Rauber érsek, brüsszeli apostoli nuncius 75. életévét betöltve befejezte diplomáciai szolgálatát. A nürnbergi születésű főpap 1997-től 2003-ig Budapesten képviselte az Apostoli Szentszéket. XVI. Benedek pápa június 18-án az eddig Venezuelában szolgáló, 67 éves Giacinto Berloco érseket nevezte ki Belgium és Luxemburg apostoli nunciusává.
Híreinket a Zenit, a Vatikáni Rádió, a Magyar Kurír, a CNA, az InfoCatho, a KAP, a KNA,
valamint a La Croix információi alapján állítottuk össze.
