A strasbourgi értekezlet zárónyilatkozata összefoglalja az elhangzott előadásokat. Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke a vallásnak az emberek életében betöltött szerepéről és az oktatás célkitűzéseiről beszélve megállapította: a hittantanítás a közoktatásban jog és olyan szolgáltatás, amelyre – felmérések tanúsága szerint – családok milliói tartanak igényt. A felmérés egyben arra is rávilágított, hogy ennek a jognak az elismerése nem mindig magától értődő. Egyes országokban még jogi nehézségek akadályozzák a vallások szabad és nyílt oktatását. A vallásszabadsággal együtt jár az a jog, hogy a hívek szabadon kinyilvánítsák önazonosságukat és hitüket, tiszteletben tartva a másvallásúakat és az ateistákat.
Az egyház nem kér kiváltságokat vagy előnyöket – folytatta Erdő Péter bíboros. Tudatában van annak, hogy a vallásszabadság tiszteletben tartása alapvető kérdés, valamint annak is, hogy egyetlen hitet sem lehet senkire rákényszeríteni. Az emberi jogok alapja a személy sérthetetlen méltósága, amely megelőz minden jogi döntést. Ezt a méltóságot minden egyes személy fogantatása pillanatában elnyeri. A társadalomnak pedig kötelessége, hogy elismerje ezt a méltóságot és a személy értékét.
Azok, akik hosszú éveken át éltek olyan rendszerben, amely ellenőrizte és korlátozta cselekvési szabadságukat, tudják, mennyire könyörtelenek lehetnek a szabadság elleni merényletek. Megpróbálják uralni a személyeket és gondolkodásmódjukat, az emberek életét a félelem, az erőszak vagy az ideológiák révén akarják ellenőrizni. Ezáltal a személy méltósága ellen követnek el merényletet, azt tárggyá vagy egy hatalom szolgálatában álló eszközzé fokozzák le – mondta a bíboros.
Hangsúlyozta, hogy a család a nevelés bölcsője. A Teremtő terve szerint minden gyermeket mindenekelőtt az őt szerető személyeknek kell nevelniük. A természet rendje szerint ez a család és nem a közintézmények.
Nyilvánvaló mindenki számára, hogy az ateista diktatúrák, mint a nácizmus és a kommunizmus, amikor megpróbálták betiltani vagy felszámolni a vallást, súlyos bűncselekményt követtek el az emberiség ellen. A laicista felfogás pedig, amely a vallásról alkotott nézetét rá akarja kényszeríteni a társadalmakra – azt állítva, hogy a vallásnak a magánszférában kell maradnia -, szintén nem tartja tiszteletben a szabadság közösségi szempontját.
A helyesen megélt vallásos tapasztalat nem vezet intoleranciához (vallási türelmetlenséghez). Éppen ellenkezőleg: lehetővé teszi a népek, kultúrák és vallások közötti párbeszéd előmozdítását. Világos vallási önazonosság, világnézet tudatában jobban tudjuk tisztelni mások identitását – fejtette ki Erdő Péter. – Ebben a súlyos válsággal küzdő mai Európában, amely a gazdasági és politikai nehézségek mellett kétségbe vonja az értékeket és az élet értelmét is, különösen nélkülözhetetlen az iskolai vallásoktatás.
Aldo Giordano olasz prelátus, az Európa Tanács állandó szentszéki megfigyelője a hitoktatás hármas szerepét emelte ki: a vallás társadalmi és politikai vetülete miatt döntő szerepet játszik a népek együttélésében, elengedhetetlen az identitás (önazonosság) meghatározásában és végül a vallás választ tud adni arra, ami a mai társadalom egyik legnagyobb kihívása, hogy van-e értelme az életnek. Emlékeztetett arra a riasztó tényre is, hogy 15 európai országban a gyermekek és fiatalok halálának első oka az öngyilkosság. Az Európa Tanács nevelési, kulturális, ifjúsági főigazgatója, Gabriella Battaini Dragoni véleménye szerint a nevelés nagy lehetőség arra, hogy a fiatalok megtanuljanak multikulturális és laikus társadalomban élni, amely három alapelven keresztül – emberi jogok, pluralista demokrácia és jogállamiság – biztosítja a lelkiismereti szabadságot, valamint a vallások és az állam nem diszkriminatív önállóságát. Ján Figel szlovák politikus szerint, aki az Európai Bizottságon belül az ifjúsági nevelés megbízottja, a nevelés lényegében még a nemzeti államok hatáskörébe tartozik.
Végül a lengyel Piotr Mazurkievicz, a COMECE főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a fiatalok oktatásának a személy és a társadalom igazi és teljes fejlődését kell megcéloznia.
