Tudnunk kell – folytatta a bíboros –, hogy sohasem volt ideális a házasság és a család helyzete. Hamis törekvés volna azt kívánni, hogy állítsuk vissza a házasság és a családi élet „egykor volt ideális helyzetét”. Az is tény, hogy az egyház tanítása a családról nem statikus, hanem fejlődő. Az egyháznak „újra ki kell dolgoznia” a családra vonatkozó keresztény üzenetet.
Federico Lombardi szentszéki szóvivő október 7-i összefoglalójában elmondta, hogy a szinódus első két munkanapján hetven bíboros és püspök szólalt fel. Világossá tették, hogy a keresztény tanítás szépsége nem a szabályokban és a törvényekben van, Jézus tanításának kell a középpontban állnia. A szinódusi atyák szerint ez különösen a házasság erkölcsi vonatkozásaira áll. A házasság felbonthatatlanságát sokan hangsúlyozták. A felszólalók azonban rámutattak arra is, hogy manapság más párkapcsolati modellek is a megélt hűség példái lehetnek, és ezeket sem szabad elhamarkodottan bűnösnek ítélni. Ugyanakkor a hozzászólások egy pillanatig sem vonták kétségbe a házasság szentségének értékét.
Többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy javítani kell a házasságkötések egyházi előkészítését, és sokkal hatékonyabb lelkipásztori kíséretre van szükség az esküvő után. A házasságra készülőkkel folytassanak a papok párbeszédet, hogy megértessék a jegyesekkel a házasság szentségének nagy jelentőségét – sürgették egyes hozzászólók.
André Vingt-Trois bíboros, Párizs érseke újságíróknak kifejtette, hogy a megbeszéléseken nincs „Kasper-párti” és „Kasper-ellenes” csoport. A szinódust nem szabad összetéveszteni egy parlamenti vitával, ahol többségi és ellenzéki vélemény csap össze. A szinóduson testvéri egységben alakul ki a közös akarat, szabadságban és kölcsönös tiszteletben. A bíboros a résztvevőkhöz intézett üdvözlőbeszédében kifejtette: a szinódus feladata egyebek mellett az is, hogy fejlessze a pápa és a püspökök közti kollegialitást.
A püspökök délelőtt 9-től 12.30-ig, délután 16.30-tól 19 óráig tanácskoznak. Október 13-ig tartják meg az első tíz úgynevezett közgyűlést, majd 14-e és 16-a között kisebb nyelvi csoportokban folyik a munka. A plenáris üléseken új szabály lépett életbe: a püspökök nemcsak az előre benyújtott írásbeli hozzászólásaikat olvashatják fel, hanem szabadon beszélhetnek bármely témáról. A felszólalások időtartama legfeljebb négy perc lehet.
Valamennyi plenáris ülés elején egy-egy házaspár vagy más meghívott vendég szólal fel. Este 6 és 7 óra között a napirendtől független „szabad állásfoglalásokra” is lehetőség nyílik.
A százkilencvenegy szinódusi atya egyharmada (hetvennyolc résztvevő) európai, negyvenkettő afrikai, harmincnyolc amerikai. Ázsiából huszonkilencen, Óceániából négyen vesznek részt a megbeszéléseken. Száztizennégyen vannak a püspöki konferenciák elnökei, és tizenhárman a keleti egyházak vezetői. Huszonöten a Vatikán kuriális vezetői. Ferenc pápa huszonhat résztvevőt személyesen hívott meg a tanácskozásra. A szerzetesrendek három vezetőt küldtek. A szavazati joggal rendelkező százkilencvenegy résztvevőn kívül tizenhat szakember, harmincnyolc vendéghallgató és más egyházak képviseletében további nyolc résztvevő csak korlátozott felszólalási joggal rendelkezik.
Október 17–18-án a plenáris ülés záródokumentumot alkot, amely a jövő évi rendes szinódus tanácskozásainak alapját képezi majd.
Október 8-án tűzték napirendre az elvált és polgárilag újraházasodott hívők problémáját. Federico Lombardi beszámolója szerint sok felszólaló szembeállította a katolikus tanítást az irgalmasság parancsolatával. Többen idézték XXIII. Jánost, aki annak idején „az irgalmasság gyógyszeréről” beszélt. Tekintetbe kell venni, hogy sokan önhibájukon kívül kerültek ilyen fájdalmas helyzetbe. Az argentin Victor Fernandez érsek, egyetemi rektor, a pápa jó barátja a sajtókonferencián hangsúlyozta: nem lehet jobb lelkipásztori gondozásban részesíteni az érintetteket, ha figyelmen kívül hagyjuk az egyházi tanítás komplexitását. Ez a tanítás mindig továbbfejlődött, de a fejlődéshez idő kell. A házasság felbonthatatlanságának elvét mindenesetre nem szabad feladni, ebben a szinódusi atyák egyetértettek.
A püspökök foglalkoztak a globalizálódó világban és a válságban élő családok problémáival is. Különösen afrikai asszonyok és férfiak kértek szót. Fennáll a veszélye annak, hogy a nyugati elvilágiasodás széttöri az afrikai hagyományokat, például a fogamzásgátlás vonatkozásában – említették a hozzászólók. „Óvszert adnak nekünk, holott élelemre, oktatásra és egészségügyi ellátásra van szükségünk” – mondta a nigériai Jos érseke, Ignatius Kaigama. Az ötven éve függetlenné vált országban a családok szegénységben élnek, de nagy lelki gazdagság jellemzi őket – hangsúlyozta az egyházfő, aki cáfolta, hogy a homoszexuálisok ellen foglalnának állást, de az azonos neműek „házasságát” határozottan elvetik.
Ron és Mavis Pirola, egy Sydney-ből érkező házaspár nagy vitát váltott ki azzal a véleményével, mely szerint helyes és az evangélium szellemével összeegyeztethető, ha egy családi ünnepen egy homoszexuális pár is részt vehet.
Felszólalt egy dél-afrikai házaspár is, melynek tagjai, Stephen és Sandra Conway huszonegy éve házasok, de most válás előtt állnak.
Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke azt tette szóvá: miért nem lehet pedagógus elvált személy egy katolikus iskolában?
A törvényszövegek pápai tanácsának elnöke, Francesco Coccopalmiero bíboros arról tájékoztatta az újságírókat, hogy már konkrét elképzelések vannak a házassági semmisségi perek egyszerűsítésére. A pápa egy bizottságot is megbízott, hogy a benyújtott reformjavaslatokat megvizsgálja. Ám el kell kerülni azt a látszatot, hogy valamiféle „katolikus válás” bevezetéséről van szó.
Federico Lombardi ismertette azt a javaslatot, hogy a perekben az ítéletet a megyés püspök mondja ki. A püspök jobban eldöntheti, melyik fél szavahihetősége nagyobb. Általános kívánság volt a másodfok eltörlése.
Lombardi tájékoztatása szerint a szinódusi atyák nincsenek egy véleményen abban a kérdésben, miként kell megítélni a jövőben azokat a katolikusokat, akik egyházi házasságuk felbomlása után polgárilag másodszor is házasságot kötöttek. Széles körű egyetértés vagy konkrét eredmény e téren még nincs a láthatáron. A vitában két álláspont érvényesült. Az egyik azt hangsúlyozta, hogy az egyházi tanítás és az Isten szavához való hűség nem teszi lehetővé az elvált újraházasodottak szentáldozását. A másik vonal a házasság felbonthatatlanságának megkérdőjelezése nélkül amellett érvel, hogy irgalmasan és az egyedi eseteknek megfelelően kell eljárni. Hogy e két álláspont közül melyikből lesz többségi vélemény, azt még nem lehet sejteni.
A milánói Angelo Scola bíboros és az amerikai kuriális Raymond Leo Burke bíboros a jelenlegi hivatalos egyházi gyakorlat védelmében szólalt fel. A kanadai Gatineau püspöke, Paul-André Durocher salamoni zárszót mondott az elvált újraházasodottak vitájában. Igaz- ságtalannak mondta az irgalmasság tagadását a hagyományos egyházi gyakorlat vonatkozásában. – Az irgalmasságnak végül is az igazsághoz kell vezetnie. Mindnyájan Isten akaratát akarják teljesíteni „irgalmasságban és igazságban” – hangsúlyozta.
