Az Apostoli Szentszék sokáig harcolt azért, hogy a keresztény örökségről, a zsidó-keresztény örökségről vagy a görög-római és zsidó-keresztény örökségről tegyen említést legalább az európai alkotmány, de ezt mindig „makacsul” visszautasították – fogalmazott Erdő Péter.
Nagyon sokféle szempontból baj van a kulturális identitás megbecsülésével – mutatott rá a bíboros, hozzátéve, hogy ezen a nemzetállamok segíthetnek valamennyit, hiszen az egyházügyek alapvetően nemzetállami hatáskörbe tartoznak.
Az iraki válsággal kapcsolatban Erdő Péter úgy fogalmazott: az imádságon és a nyilatkozatokon kívül tényleges, tárgyi segítségre is szükség van. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az intervenciós tartalékalapból tízmillió forint gyorssegélyt küldött a magyar Katolikus Karitászon keresztül, amit az Irakban jelenleg is működő nemzetközi karitász a bagdadi nunciatúrán keresztül juttat el a rászorulóknak – mondta a bíboros. Problémát jelent azonban, hogy a hegyekben bujdosó üldözöttekhez nehéz eljuttatni a segélyt – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miként kezeli az Európai Unió az iraki konfliktust, emberiességi, szolidaritási, kisebbségi kérdésként, vagy a keresztény közösség nevesítésével, Erdő Péter úgy válaszolt: az Európai Unió „makacsul tartózkodik attól, hogy nevesítse őket, holott azokat az embereket ott azért üldözik, mert keresztények”.
Moszul városában, ahol nemrég még tízezer keresztény élt, a keresztény családok ajtajára arab n betűt festettek, ami annyit tesz, hogy „názáreti”, vagyis keresztény, majd legyilkolták, vagy legalábbis összeverték és elűzték otthonaikból ezeket az embereket – mondta a bíboros. Nem a véletlen műve mindez. „Igenis van egy sajátos körülmény”, amely az elüldözésüket indokolta, illetve amelyre hivatkoztak, ez pedig az, hogy keresztények. Ezért nekünk, keresztényeknek, igenis szót kell emelnünk – hangsúlyozta Erdő Péter.
Arra a kérdésre, hogy tudnak- e valamilyen nyomást gyakorolni az európai püspökök a politikára, a bíboros úgy felelt: erre nincs lehetőség. Amit viszont már több mint egy hónappal ezelőtt megtettek az európai püspöki konferenciák, az az, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordultak, és kérték, hogy a testület lépjen föl e tömeggyilkosság ellen.
Szeptember 14-én Magyarország valamennyi katolikus templomában, minden misében az Irakban és a világ más országaiban üldözött keresztényekért imádkoztak a hívők. A Katolikus Karitász szeptember 19-én egyhetes gyertyagyújtási akcióba kezdett.
