„Ha a szentföldi testvéreink jelenléte megszűnik, akkor eltűnik az élő tanúságtétel is a Szentföldön, és a szent helyek múzeumokhoz hasonlítanak csupán. Nélkülözhetetlen, hogy Jézus működésének, halálának és feltámadásának helyszínén élő keresztény közösség tegyen tanúságot hitünkről!” (VI. Pál pápa)
A Szentföldről indult útjára a kereszténység. Krisztus szülőföldjén azonban, amely három monoteista vallásnak is a bölcsője, sok évszázada a puszta fennmaradásukért küzdenek a keresztények, és az utóbbi évtizedekben számuk évről évre apad.
A háborús viszonyok és a munkalehetőség hiánya miatt a kis keresztény közösségek napról napra fogynak, kilátásaik bizonytalanok, igen sokan elvándorolnak. Korábban nagy segítséget jelentettek a helybeli keresztények számára a szentföldi zarándokutak, amelyek több ezer hívőt juttattak munkához, és ezáltal megélhetéshez, ám az országban uralkodó állapotok miatt napjainkban egyre kevesebb zarándok érkezik.
Izraelben a keresztény lakosság aránya jelenleg két százalék, Palesztinában 1,25 százalék, Jordániában három százalék. Ez összesen négyszázezer keresztényt jelent, kis részük katolikus. A Gázai övezet ezerötszáz keresztényéből kétszáz vallja magát katolikusnak.
A keresztények a palesztin népességhez tartoznak. A palesztin lakosság gazdasági helyzete rohamosan romlik, a katolikus iskolák fenntartása is kérdésessé válik. Ha néhány hónapon belül nem rendeződik a közel-keleti helyzet – amire most semmi kilátás nincs –, akkor a szentföldi kereszténység és általában az egész népesség jövője minden eddiginél nagyobb veszélybe kerül. A turizmusból élő keresztények elvándorlásától tartanak.
