A vizsgálat eredményeként néhány héten belül elkészülhet egy számítógépes rajz, amely megmutatja, hogy pontosan hol és milyen épületek álltak egykor Szolnokon.
A törökök a XVI. században virágzó kereskedelmi központtá fejlesztették az elfoglalt várost. Az 1550-es években épült – az akkori uralkodó, Szulejmán szultán nevét viselő – dzsámi is ezt a feltevést igazolja.
Kordokumentumokból, XVI–XVII. századi metszetekből, hadmérnöki felmérésekből annyi tudható volt, hogy Magyarország második legnagyobb, négyzetes alapterületű dzsámija egykor közvetlenül a vár déli falánál, a Tiszára nyíló vízi kapu közelében állt. A szolnokiak 1820–21-ben elbontották, köveit a mostani „vártemplomba” építették be.
Törökország kiemelt fontosságot tulajdonít az egykori Oszmán Birodalom területén megmaradt építészeti emlékek megőrzésének, felkutatásának és a jelentősebbek újjáépítésének. Ennek szellemében felmerült az egykori szolnoki muszlim imahely korhű, méretarányos másolatának felépítése is.
(MTI)