„Ha egy gyermek húsz éve siketen született, siketnéma lett. Mivel nem hallott semmit, nem is tanult meg beszélni. Azóta viszont kifejlesztettek egy olyan protézist, amellyel sokak hallását adják vissza. Ezt a bionikus szerkezetet kisgyermekkorban operálják be a páciensekbe, akik aztán megtanulnak beszélni is. Az eljárást ma több hazai klinikán is végzik” – kezdi a professzor. De vannak másfajta protézisek is: műszívek, műlábak, műkarok, melyek az elmúlt években sokat tökéletesedtek. Az egyik leggyorsabban fejlődő tudományág a bionika, amely sem nem biológia, sem nem elektronika, hanem mindkettő egyszerre. Mérnöki tudomány ez, amelynek tárgykörébe tartozik például az élő természet megoldásainak átültetése a műszaki gyakorlatba, vagy olyan szerkezetek készítése, amelyekben az elektromágneses hullám találkozik élő sejtekkel. „Olyan eszközöket találunk ki és állítunk elő, amelyek pótolhatják bizonyos szerveinket, illetve egészen új termékeket fejlesztünk ki, mint például a biochip, amely lényegében egy orvosi laboratórium egy plasztikchipben” – árulja el Roska Tamás.
Már a mérnökinformatikus képzés is különleges lehetőségeket kínált hazánkban. Az ITK-n az elektronika alapját jelentő elméleti villamosságtant is tanulják a hallgatók, és alaposan megismerik a legújabb, kiloprocesszoros chipekre épített hardvert, de ezen túlmenően az idegrendszerrel és az immunrendszer elemeivel is foglalkoznak. Ez megfelel az amerikai villamos- és számítógépmérnöki képzésnek. A hat évvel ezelőtt Európában elsőként itt elindított bionikai alapképzés valóban úttörő kezdeményezés. Ilyenfajta képzés a kaliforniai Berkeley Egyetemen és a Dél-Kaliforniai Egyetemen indult legkorábban. A Pázmány a bionikai képzést folytató valamennyi külhoni egyetemmel kapcsolatban áll, beleértve újabban az amerikai Notre-Dame Egyetemet és a Leuveni Katolikus Egyetemet. A szakterület legkiválóbb intézményeibe küldik tanulni ösztöndíjas hallgatóikat.
A PPKE és az SE közös működtetésében egyébként hamarosan megépül a Bionikai Innovációs Központ, amely a magyar bionikai ipar támogatása mellett lehetőséget biztosít majd több újdonság kifejlesztésére és hazai klinikai bevezetésére. Példaként említhetjük az endoszkópok helyett alkalmazható, könnyedén lenyelhető kapszulákat, amelyek betekintést engednek az emberi testbe, illetve azokat a biochipeket, amelyek a speciális genetikai teszteket a betegágy mellett vagy a háziorvosnál azonnal elvégzik.
A bionikának az eddigieken túl talán az az egyik legérdekesebb kérdése, hogy segítségével sikerülhet-e visszaadni a vakok látását. „Számos cikk jelenik meg a sajtóban arról, hogy vajon mikor fognak látni a vakok – mondja a professzor. – A legtöbben azonban félrevezetően írnak erről a témáról.” Az SE Szemészeti Klinikája és a PPKE ITK létrehozta a Magyar Bionikus Látásközpontot, melynek célja a látássérültek látásának lehető legteljesebb visszaállítása, életminőségük javítása orvosi és műszaki eszközökkel. Olyan bionikus szemüvegen dolgoznak például, amely – okostelefonnal összekötve – segít a mindennapi tájékozódásban: merre van a mosdó, hányas busz érkezik, milyen értékű a kézben tartott bankjegy. Emellett chipek beültetésével is foglalkoznak, amelyek a szem elhalt fényérzékelőit pótolhatják. Egy bázeli kutatócsoport eredményei alapján talán egyszer eljutnak odáig, hogy egyfajta szemcseppel újraaktiválhatóak lesznek az elhalt fényérzékelő sejtek. A professzor szerint ez utóbbi lehet a jövő megoldása, s az első eredmények nem tíz-húsz év múlva, hanem akár négy-öt éven belül várhatók. Probléma azonban akad bőven, hiszen a beültetett chippel a csupán pár száz szürkepixeles kép nehezen lesz sokmillió pixeles. A mozgatóprotézisek terén viszont valóban látványos eredményeket sikerült elérni. Kézamputáltaknak fogásra alkalmas protéziseik vannak, gerincsérültek képesek felállni, sőt néhányuk már biciklizett is a kar aulájában.
