A szervezők páratlan és semmi mással össze nem hasonlítható szakrális eseménysort szeretnének megvalósítani. Hagyományt akarnak teremteni, s ennek érdekében a hagyományokhoz nyúlnak vissza. A múltat idézi meg az a menet, amelyen nemcsak Árpád-kori hagyományőrző lovas és gyalogos századok vonulnak fel, hanem történelmi óriásbábok is. Ezeket a négy és fél méteres alakokat – Gézát, Saroltot, Szent Istvánt, Szent Imrét, Gizellát és Asztrikot – Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész tervezte, eredeti dokumentumok alapján. A bábokat székesfehérvári iskolások készítik el, és a felvonuláson is ők mozgatják azokat.
A Fő utca falain Szent István életét megidéző „történelmi képregénnyel” találkozhatunk majd. Ezek a Képes Krónika, az Anjou Krónika és a Vásáry Kódex alapján készült festmények először gyűjtik egybe az első királyunkra vonatkozó ábrázolásokat.
Székesfehérvárott ma is láthatók az egykori királyi – vagy másik nevén koronázási – bazilika romjai. A templomot – amely a korabeli Európa legnagyobb bazilikája volt – még államalapító királyunk kezdte építtetni. Több mint negyven uralkodót koronáztak meg itt, és közülük számosat – így Szent Imre herceget és Szent Istvánt is – itt temettek el. A XVII. század elején a törökök a templomot felrobbantották, s azután már nem épült újjá. Szellemi értelemben most ismét „életre kel” a bazilika, hiszen romjai között egy szertartásjáték eleveníti fel a középkori koronázásokat. A kórusokat, táncosokat – például az Alba Regia táncegyüttest –, énekeseket és színészeket felvonultató, nagyszabású oratórium rendezője Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója. Szent István szerepét Varjú Kálmán alakítja. Az előadás Magyarország legnagyobb szabadtéri színpadán háromezer nézőt repít majd vissza nagy királyaink korába.
