A Kárpát-medence folyóinak két partján, a határokon innen és túl idén is sokan meghallották az esztergomi várhegyen álló bazilika harangjainak hívó szavát. Egyesek hátizsákot húzva, mások kerékpárra pattanva indultak útnak, hogy erőfeszítésüket, imájukat a nemzet szolgálatába állítsák. Volt, akivel út közben apró csodák történtek, amelyek segítették szerencsés megérkezését. Mások számára az út maga volt a csoda, természet adta szépségével, élményekkel tarkított történéseivel. Garami Jánosnak gyermekkori emlékei törtek elő a régmúltból, amikor az egyik faluban egy utcát söprő idős asszonyra lett figyelmes. Úgy gondolta, hogy már rég elmúltak azok az idők, amikor még a ház előtti járdára is gondot fordítottak az emberek… A budapesti Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola háromszázhuszonöt tanulójával és kísérőjével a vajdasági Óbecséről érkezett Esztergomba Szabó Tibor, aki az idén harmadik éve „tekeri le” kerékpárjával a bíboros nyughelyéhez vezető háromszáz kilométeres utat. De ott láttam a padsorokban a hercegprímás Csehimindszenten élő rokonságának tavaly óta újabb taggal bővült családját is.
Számosan jöttek, hogy erőt merítsenek – ahogyan Spányi Antal székesfehérvári püspök fogalmazott – „ennek a törékeny embernek” erkölcsi és lelkierejéből. Mindszenty József hitt a magyarság, az egyház jövőjében, a hit győzelmében. Jó, ha napjainkban – amikor a hitet magánügynek tekintik, s amikor „a tolerancia erénye a legfontosabb emberi erény, amely sokszor csak azt jelenti, hogy hagyunk mindenkit tévelyegni a világban” – figyelmünkben tartjuk ezt a hitet. A bíboros hitt az imádság erejében, és vallotta, ha lesz egymillió imádkozó magyar, akkor nem kell félnünk a jövőtől. „Nekünk is meg kell találnunk a hit és a keresztény cselekvés útját, mert máskülönben nagyon is bizonytalan az a jövő, amely ránk vár! Imádkozó magyarként kell élnünk életünket magunkért és a bennünket felváltó nemzedékekért!” – hangsúlyozta a püspök.
A püspök a hercegprímás erejének forrásaként említette Szűz Mária mélységes tiszteletét is. „Ahogyan Szent István Mária oltalmába ajánlotta az országot, mert egyedül ott látta biztosítva a jövőt, úgy Mindszenty a magyarok életszentségében látta ezt a jövőt a XX. században” – zárta szentbeszédét a székesfehérvári megyés püspök.
A szentmise végén Habsburg Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke felolvasta a bíboros mielőbbi boldoggá avatásáért fohászkodó imádságot, majd a főpapság a zarándokok kíséretében levonult a bazilika kriptájába, ahol mécsest gyújtottak, és megkoszorúzták a mártír főpap sírját.
Fotó: Cser István
