Tudni kell, hogy a csecsemő hasfala nagyon lágy. Mikor „nyomizni” próbál, erőfeszítése nem lesz eredményes, csak a hasa válik „pocakossá”. Segíteni kell neki. Ha körkörösen a köldöke körül, mindig az óramutatók irányában meleg kézzel megmasszírozzuk, a feszültség, görcsbe rándulás után enged, a baba purcog, a kólika múlik, és a gyermek elszenderedik.
Amerikai vendégünk, hét gyermek anyja elkísért egyszer utamon, mikor az alig néhány hetes csecsemőimet látogattam körzetemben. – Mi baja volt a gyermeknek? – kérdezte a házból kijövet. – Hál’ istennek semmi.
– Akkor miért fektetik szegényt a hátára? – kérdte. Számára a pozíció teljesen idegen volt, mert az Egyesült Államokban a csecsemők mind a hasukon alszanak. Ebben a pozícióban a hasi fájdalmak valóban ritkábbak, mert a matrac keménysége kiegyenlíti a hasfal lágyságát. Aki gyermekét erre szoktatja, nem kell félni, nem tikkad meg, mert a fejét hamar tudja annyira emelni, hogy átfordíthatja az egyik oldalról a másikra), az a gyermek később is hason fekve fog pihenni és aludni.
