Fedezzük fel!

 

A másik Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom az alig több mint négyszáz lelkes Nógrád megyei község, Szarvasgede középpontjában áll, a bujáki plébánia filiája. A szájhagyomány szerint a falu onnan kapta a nevét, hogy a vidéken szívesen vadászgató Mátyás király szarvasokat ejtett el a környéken. Egy másik magyarázat szerint a települést eredetileg Vas-Gedének hívták, s ez módosult később Szarvasgedére.


 

A Kisbágyon, Csécse, Jobbágyi és Apc között fekvő település egykor a Csór nemzetség birtoka volt. A templomot Károly Róbert király megmentője, a későbbi csókakői várnagy, Csór Tamás földesúr építtette 1344 előtt. A dombon álló egyhajós, nyeregtetős épület középkori részei gótikus stílusúak. 1826–1829 között a templomot barokk stílusban teljesen átépítették, bővítették. A félköríves záródású szentély északi oldalához sekrestye kapcsolódik. Hajója csehsüveg- boltozatos, bejárati oldalán karzat található, szentélye félkupolás, sekrestyéje síkmennyezetes. Az 1779 előtt készült toronyban három igen szép hangú harang lakik. Falképeit 1960-ban Szilágyi János készítette. Főoltára eredeti, de felépítménye ma már nem egységes, a szentségház tetején áll, a nagyszombati Mária-kegykép másolata. Figyelmet érdemel a sekrestyeajtó fölött elhelyezett ereklyetartós Jézus- kép is. A mellékoltárkép a templom régi főoltárképe, egy XVIII. századi ismeretlen mester munkája. A templom körül kisebb rézsű húzódik. A déli oldalon eltömődött árok vonalából körülbelül harminc méter átmérőjű egykori körfalra lehet következtetni. A községben Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén nagymisét és körmenetet tartanak, s a hagyományos kirakodóvásár sem maradhat el.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .