A számos díjjal elismert és „a csend barátjaként” emlegetett plébános a Szent Imre-templomban bevezette a folyamatos szentségimádást, és élővé tette az egyházközséget, amelyben közösségek és programok sora szól arról, hogy sokkal könnyebb Istennel, mint nélküle. A plébános hosszú éveken át tanított a katolikus gimnáziumban, s ezzel párhuzamosan ő irányította a Szent Imre Kollégiumot, püspöki irodaigazgatóként pedig fontos szerepet töltött be a főpásztor és a papok között.
Úgy véli: az elismerés leginkább a közösségnek szól, hiszen egy pap csak a közösséggel együtt tudja hatékonyan szolgálni az embereket. A hívek jelentős hányada sokat szenved, és fájdalmas tapasztalatait nem tudja megfelelően feldolgozni. Ezért indította el csütörtökönként a Hit és szenvedés című tanítássorozatot, ahol hétről hétre arról beszél: az ember sokat meríthet azokból az élethelyzetekből, amikor hite a szenvedés révén próba alá kerül.
„Jób könyve alapján sok minden elmondható a szenvedésről. Jób históriája a személyes megtérés története. A szenvedés pedig lehetőség arra, hogy találkozzunk Istennel. Javarészt fájdalmaink kötnek le bennünket, ezért nem vesszük észre az Urat, aki a legközelebb van hozzánk. Az viszont a szívünkben dől el, hogy a fájdalom kínszenvedéssé válik és teljesen megnyomorít-e bennünket, vagy pedig megerősödünk általa” – vallja.
Ugyancsak Somogy Polgáraiért-díjjal ismerték el Gárdonyi Máté plébánost, aki túl azon, hogy szolgáló szeretettel pasztorálja siófok-kiliti, ságvári és nyimi híveit, 2000 óta a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán oktat, de korábban tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán is. Tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyháztörténeti Kutatócsoportjának, valamint a Collectanea Vaticana Hungariae szerkesztőbizottságának. Az 1995-ben szentelt pap egyháztörténeti kutatásokat folytat. Cikkek, tanulmányok, kötetek sora jelzi munkásságát. Balatonkiliti évszázadai címmel írta meg a településrész monográfiáját, de Ságvár történetét is nagyító alá vette. „A helytörténet-írásra biztatom kispap-tanítványaimat is, mert ezáltal még inkább jelen lehetünk egy település életében” – mondja a díjazott. Gárdonyi Máté jelenleg éppen a Vatikáni Levéltárba készül, ahol az MTA Lendület programja keretében két héten át kutathat majd a két világháború közötti egyháztörténeti kérdések után; megnyílt ugyanis a lehetőség arra, hogy 1939-ig visszamenően tanulmányozhassa a budapesti nunciatúra anyagát. A plébános egyébként a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban is gyakori vendég. Itt a XX. század első felének Veszprémi egyházmegyei eseményeit kutatja, köztük az 1923-as és 1934-es egyházmegyei zsinatokat.
