A Ludowinger nemesi család várai közül a leghíresebb Wartburg vára, melynek története szorosan összefonódott a német történelemmel. Itt rejtőzött 1521 és 1522 között Martin Luther György lovag álnéven, és itt fordította németre az Újszövetséget. Többször megfordult a várban Johann Wolfgang von Goethe is. A mi Erzsébetünk 1227-ig lakott e helyen.
Az épületegyüttes egy keskeny, meredek sziklaormon emelkedik, kétszázhúsz méterrel Eisenach (Bach szülővárosa) felett. Története 1123-ra nyúlik vissza, amikor Ugró Lajos ide helyezte székhelyét. A Ludowingerek közül a leghatalmasabb II. Lajos tartománygróf volt. Ő építtette a kultúrtörténeti szempontból is rendkívül értékes palotát. Hermann idejében (fia vette nőül Erzsébetet) Wartburg a német költészet egyik fellegvára lett. Az utolsó Ludowinger, IV. (Raspe) Henrik után számos befolyásos család székhelye volt még a vár, amelyet 1853-ban, széles körű vita után, historizáló stílusban építettek újjá.
Fegyverszobája olyan kincseket őrzött, mint II. Henrik páncélruhája vagy Bölcs Frigyes és II. Gyula pápa fegyverei. A Vörös Hadsereg a teljes gyűjteményt magával vitte. Később néhány megkerült tárgyat a Szovjetunió visszaszolgáltatott Németországnak. A vár több műben is színhelyként szerepel, a legismertebb ezek közül Richard Wagner Tannhäuser című operája. II. Lajos bajor király e várat vette alapul pompás neuschwansteini kastélya építésekor. Róla kapta nevét az eisenachi autógyár több modellje is, a Wartburg személyautóra mindanynyian emlékszünk.
Számos történelmi és kultúrtörténeti kincs mellett számunkra ez az épület elsősorban mégis Árpád-házi Szent Erzsébet életének színhelye. Azé a fiatalasszonyé, akinek azonban nem e türingiai kőpalota és még csak nem is királyi apjának vára jelentette igazi lakhelyét. Hiszen mindig ott volt az otthona, ahol éppen segíthetett.