ó igen, járt a magasban is,
szájtátva bámultuk, hogy száll, száll
följebb és följebb, mint a pacsirta, semmibe
tűnve. Ez később történt. De az emberiséget nem
téveszthette meg az áldozatával, pedig vártuk tőle,
gyorsan egy fára átkoztuk, hogy ne mozoghasson
a vizen, a földön vagy a levegőben, így tettük föld alá.
Ahol, mondják, újra járni kezdett, énekel,
mint a pacsirta a meghökkenteknek, zavarba
hozottaknak, holtan.