Némely akta elsősorban gazdasági, másrészt nemzetbiztonsági okokból titkosított. A közérdek és a közbiztonság védelme megköveteli a közösségi információ korlátozását. Az ellenérdekeltségek világában a teljes nyíltság teljes kiszolgáltatottságot jelent. Akinél a titkos akták, annak van hatalma a többiek fölött; különösen, ha személyes jellegű iratcsomókról van szó.
Az utóbbi évtizedekben az aktákkal történő üzletelés és politizálás egyre nagyobb divattá, sőt – néha kegyetlen – játékká nőtte ki magát. Egyre több helyről kerülnek elő valós vagy valótlan tartalmú, korábban titkos információk. S akik nyilvánosságra hozzák őket, maguk nemritkán titokban maradnak.
A rendszerváltást követően a volt NDK titkosrendőrségének aktáit egy hatalmas nyilvános irattárban helyezték el, amelyet szinte azonnal megnyitottak a nyilvánosság előtt. Bárki, aki oda fordult, megtudhatta, milyen jelentések készültek róla. Mindenki, aki valaha is jelentéseket írt, vagy más módon együttműködött az állambiztonsági szervekkel, nyilvános listákon megismerhetővé vált. Más volt szocialista országok másképpen döntöttek. Számos államban egyáltalán nem nyitották meg ezeket a titkos aktákat, másutt pedig csak a kutatók vagy a külön indokkal rendelkezők számára voltak hozzáférhetőek.
A korábban titkos akták nyilvánossá tétele többféle szándékból történhet. A történelmi múlt vagy a máig érő összefonódások feltárásának érdekében, vagy más indokokkal, melyek a közösség érdekeit szolgálják, összetartását erősítik. Ám történhet és történik ártó szándékkal is. Vélt vagy valós ellenfelek lejáratása végett, vagy a saját jólinformáltság igazolására, illetéktelenül és illetlenül. Az óvatlanul feltárt titkos információk napvilágra kerüléséhez lassan hozzászoknak a cenzúrázatlan nyilvánosságot tanuló társadalmak és közösségek. Egyre világosabb számukra, hogy az akták elsősorban nem az érintettekről szólnak, hanem arról a közegről, amely titkos műveletekkel építette a kölcsönös bizalmatlanság antikultúráját.
Miközben rendszerek, társaságok és személyek rejtegetnivalókat őriznek végső és tökéletes biztonságot sohasem nyújtó irattárakban, a napvilágra került titkok okozta sokkhatás egyre csökken. Talán már nincs is sok idő hátra addig a napig, amikor békességgel és megnyugvással tudomásul vehetjük társadalmunk múltjában a tiszta és tisztátalan együttes jelenlétét. S amint ez sikerül, közös alázattal mondhatjuk az aktaügyekre: befejeztük. Ad acta.
