Mama történeteit adom tovább a lányomnak, s persze azokat is, amelyeket én éltem meg, vagy már együtt éltünk meg. Ezek a családi „mesék” sokszor érdekesebbek, mint a Világszép Nádszál kisasszony vagy A csillagszemű juhász. Persze a könyvespolcunkon ott sorakoznak Benedek Elek, Kriza János meséi, Kormos Istvántól a Vackor az első bében, Tamkó Sirató Károlytól a Tengerecki Pál, s ott vannak mellettük Bálint Ágnes, Fekete István és Lázár Ervin könyvei, és norvég, svéd, dán, indiai mesék, kelta, görög, római mondák, s a megunhatatlan indiántörténetek. Legutóbb éppen népmeséket olvastunk a Szélike királykisasszony című csodaszép kötetből.
Hét éve Benedek Elek születésnapja, szeptember 30-a Magyarországon a népmese napja. A Magyar Olvasástársaság a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása érdekében 2005 tavaszán felhívást tett közzé: „Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” Ebben az évben rendezték meg először a népmese napját, amelynek célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak a magyar és más népek meséi felé. Ezen a napon idén is számos programot szerveznek országszerte. Kaposváron például népmesemondók találkoznak egymással, mesemaratont, országos népmese-konferenciát rendeznek. Ez utóbbi rendezvény középpontjában idén a cigány népmesék állnak, ezek a közösségek ugyanis sok esetben a mai napig mesei hagyománnyal élők. Az előadók között ott lesz Kóka Rozália, Berecz András, a Fonó zenekar, a Kanizsa Csillagai együttes. Agócs Attila, a füleki Vármúzeum munkatársa a gömöri romungrók varázsmeséinek interetnikus kapcsolatait vizsgálva saját terepkutatásáról szól, Jenei Teréz főiskolai oktató előadásának címe pedig: A cigány mese, a cigány mesemondás jellemzői és szerepe a közösség életében.
Az osztrák származású amerikai gyermekpszichológus és pedagógiai író, Bruno Bettelheim gondolatát olvastam egy helyütt: „Azok számára, akik elmerülnek a tündérmese mondanivalójában, a mese mély, csendes tóvá válik, amely először a saját képét tükrözi vissza; de mögötte hamarosan felfedezi a lelkünk belső kavarodását – a mélységeket, s azt, hogyan érjük el a békét magunkban és a világban, amely a küzdelmeink jutalma.” Ezért is fontos, hogy ne csak e napon, szeptember 30-án olvassunk népmeséket, meséket. Meséljünk mindennap! A szülők, nagyszülők feladata a mesei tudás továbbhagyományozása a következő generációnak. A legkülönfélébb mesei történetek minden élethelyzetünkre választ adnak, s a csodák, varázslatok, humoros, kacagtató jelenetek erősítik bennünk a hitet, az életkedvet. Ez pedig mindenkor nagy kincs.
(Az Új Ember könyvesboltjaiban kaphatók Benedek Elek könyvei mint a Csodaszarvas, Szélike királykisasszony és az Aranyszőrű bárány.)
