Erdő Péter bíboros hangsúlyozta, hogy az állami finanszírozás intézményi működésre fordítandó pénz hiánya – hiszen ezt régóta nem folyósítják –, komoly gondot okoz az érintett egyházi intézményeknek, hiszen nincs olyan tartaléktőke, mely ezeket a pénzeket pótolni tudná. Erdő Péter kiemelte, hogy tájékoztatás, információ hiányában nem tudják, hogy a szisztéma miként fog megváltozni, de félő, hogy az intézmények működésében fennakadás lesz, némelyik ellehetetlenül. Példaként említette az MKPK elnöke, hogy gondot okoz az ötezer főnél kevesebb lakosú településeken a lelkipásztorok vagy pasztorális kisegítők harmincezer forintos bérkiegészítése, az egyházi közgyűjtemények finanszírozása, ahol eddig az őrzött értékek arányában egy kialakult számsor biztosította az elosztást, melytől továbbra sem lenne tanácsos eltérni. Megemlítette azt is, hogy az egyházi levéltárak nehéz helyzetbe kerültek, mivel korábban pályázatokon juthattak támogatási összegekhez, ám 2010 óta ezeken nem vehetnek részt, mondván, nem államiak, bár a nyilvános jellegű kötelezettségeik ugyanúgy megmaradtak.
Elhangzott a sajtótájékoztatón az is, hogy a kormány döntése értelmében a felsőoktatási intézményeknek vissza kell fizetniük a korábban kapott támogatások egy részét. Az egyházi felsőoktatási intézményeket még további visszafizetési kötelezettség is terheli, ami különösen nehéz helyzetet teremt, és a jövőre nézve kérdéses az egyenlő finanszírozás elvének fenntartása is. A konferencia másik témája a katolikus rádiózás aktuális helyzete volt, hiszen a jelenlegi törvényi szabályozás megnehezíti egy országos sugárzási hálózat létrehozását. A Szent István Rádió frekvenciaengedélyei lejártak, az új szabályozás – még az esetleg később elnyert frekvenciák esetében is – az eddigi sugárzási feltételek helyett sokkal költségesebb megoldást enged majd csupán.
A püspökök testülete nyilatkozatot fogalmazott meg az előző hetekben az abortusztabletta magyarországi engedélyezésével összefüggésben megjelent véleményekkel kapcsolatban is. Aggodalmuknak adtak hangot a püspökök, hogy a többségében katolikus nyugati és határon túli magyarság körében sajátos módon finanszírozott áttérítési akció bontakozik ki, újabban pedig néhány iskolaátadás is hasonló jellegűnek tűnik.
A püspökkari ülésen szó volt arról is, hogy a II. vatikáni zsinat megnyitásának ötvenedik évfordulóján, október 11-én kezdődik a hit éve, amelynek célja: a hívek figyelmét az egyház tanítására irányítani. A 2013. november 24-ig, Krisztus király ünnepéig tartó évre a magyar egyházmegyék is változatos programokkal készülnek: tanulmányi napokkal, médiamegjelenésekkel, valamint könyvek kiadásával, melyek hitünk jobb megismerését segíthetik.
A püspökök fontosnak tartják a külföldön, szórványban élő magyarság anyanyelvi lelkipásztori ellátását, ennek érdekében döntést hoztak, hogy több közösséghez küldenek Magyarországról papokat.
A távolabbi tervekről szólva Erdő Péter bíboros beszélt a 2013. július 23. és 28. között Rio de Janeiróban megrendezendő ifjúsági világtalálkozóról. Mint mondta, azon egy ifjúsági küldöttség képviseli majd hazánkat, de döntés született arról is, hogy a távolság és az ebből adódó igen magas részvételi díj miatt a brazíliai programokkal párhuzamosan Pécsre várják majd a magyar fiatalokat, akik ott tudnak majd bekapcsolódni a világ másik felén zajló találkozóba. Az MKPK elnöke külön hangsúlyozta, hogy június a papszentelések időszaka, ezért kéri a híveket, imádkozzanak a szentelendőkért, illetve újabb papi hivatásokért.