A pápa Santiago de Cubában
XVI. Benedek repülőgépe helyi idő szerint március 26-án délután érkezett meg az ország XVI. századi fővárosába. A pápát a főpásztorok, valamint Raúl Castro államfő fogadta. Santiago de Cuba négyszázezer lakosú város a szigetország délkeleti partján, egyben érseki székhely. 1514ben alapította Diego Velázquez. A főegyházmegye területén egymillió lakos él, csaknem egynegyedük katolikus. A város Antonio Maceo y Grajales tábornokról elnevezett hatalmas terén mutatott be szentmisét a pápa, Kuba védőszentje, a Cobrei Szeretet Szűzanyja kegyszobra megtalálásának négyszázadik évfordulója alkalmából. A szentmisén a hosszas zápor ellenére is több mint kétszázezer hívő vett részt, köztük az ország elnöke is. Benedek pápa aranyrózsát helyezett el a Cobrei Szeretet Szűzanyja kegyszobránál, majd felhívással fordult a kubai hívekhez:
„A Cobrei Szeretet Szűzanyjára tekintve arra kérlek benneteket, erősödjetek meg hitetekben, és éljétek is meg Krisztusban és Krisztusért. A béke, a megbocsátás és a megértés eszközeivel kötelezzétek el magatokat egy nyitott és megújult, jobb társadalom építése mellett, amely méltóbb az emberhez, és Isten jóságát tükrözi vissza.”
Az apostoli látogatás második napján a pápa ellátogatott a Szeretet Szűzanyja szobrát őrző nemzeti kegyhelyre, El Cobre faluba. A Kubában a legnagyobb tiszteletnek örvendő zarándokhely története az ország társadalmi és politikai történéseihez kötődik. 1606-ban három halász (két őslakos, Juan és Rodrigo de Hoyos, valamint rabszolgájuk, Juan Moreno) talált rá a tengerben lebegő Mária- szoborra, amelyen ez volt olvasható: „Én vagyok a Szeretet Szűzanyja.” A szobrot az El Cobre-i rézbányához vitték, ahol 1674-ben megépült az első kegyhely. 1801-ben itt olvasták fel az El Cobréban dolgozó bányász rabszolgák felszabadítására írt kiáltványt, majd 1868-ban Carlos Manuel de Céspedes, a rabszolgaság eltörlésének és Kuba függetlenségének szószólója elzarándokolt a kegyhelyre, és Mária kegyszobra előtt imádkozott országa szabadságáért. 1898-ban szentmisét mutattak be itt a sziget felszabadításáért, majd 1916-ban XV. Benedek pápa Kuba védőszentjévé nyilvánította a Cobrei Szeretet Szűzanyját. 1927-ben szentelték fel a jelenlegi kegyhelyet, majd 1952-ben a kegyszobrot zarándoklatra vitték, a hit és remény üzeneteként körbejárva egész Kubát.
A pápa a bazilika előtt köszöntötte és megáldotta a jelen lévő híveket. Elmondta, hogy zarándokként érkezett a La Mambisának is nevezett kegyszoborhoz, amelynek jelenléte a mennyek ajándéka a kubaiak számára. „Nagy szeretettel vagyok irántatok – mondta a szentatya –, és arra kérlek benneteket, hogy közvetítsétek szeretetemet embertársaitok számára, hogy mindannyian felfedezzék a hit nagy erejét és vigaszt adó mivoltát. Tudassátok mindenkivel, hogy Isten Anyjára bíztam hazátokat, hogy ezáltal a megújulás és a remény útját járjátok a kubaiak érdekét szolgálva. Imádkoztam a Szűzanyához a szenvedőkért és azokért, akik távol vannak családjuktól és nehézségekkel küzdenek, továbbá a fiatalokért, hogy Krisztus valódi barátaivá váljanak. A Cobrei Szűzanya előtt fohászkodtam az afrikai származású kubaiakért és Haiti népéért, amely még ma is a két évvel ezelőtti hatalmas földrengés következményeitől szenved. A Szűzanya példáját követve minden kubait arra bátorítok, hogy életét Jézus Krisztusra építse, munkálkodjon az igazságosságért, álljon a szeretet szolgálatába. Azt kívánom, hogy senki és semmi ne vehesse el tőletek a belső örömet, amely a kubai lélek ismertetőjegye. Isten áldjon meg benneteket!”
Nagypéntek idén ünnepnap Kubában
Március 27-én délután a fővárosban, Havannában került sor XVI. Benedek pápa és a kubai elnök találkozójára. A megbeszélésen a szigetország polgári és egyházi életének főbb kérdéseit érintették. A találkozó hosszú ideig tartott, ami önmagában is jelentőssé teszi az eseményt. Természetesen beszéltek a kubai nép életkörülményeiről, az ország helyzetéről és az egyház elvárásairól. Ezek az egyre intenzívebb egyházi életre, a hit minél teljesebb kifejezésére és az ország életében való részvételre vonatkoznak.
A Szeretet Szűzanyjának zarándoklata, amely másfél éven át az egész szigetre kiterjedt a mostani jubileumi év kezdete előtt, mély hatást gyakorolt a kubai hatóságokra, mert a helyi egyház nagy életerejéről tanúskodott. Annak jele volt, hogy az egyház beilleszkedik a lakosság életébe, a hit jelen van a nép érzelmeiben. A zarándoklat nemcsak azokat mozgósította, akik a vallásukat gyakorlók szűkebb köréhez tartoznak, s ez felkeltette a hatóságok egyház iránti figyelmét, kivívta nagyrabecsülésüket.
A pápa határozott kéréssel is fordult az elnökhöz: „Nagypéntek, amely a kubaiak vallási hagyományában különösen fontos helyet foglal el, legyen ünnepnap.” A kormány a szentatya látogatása után rendelkezett: idén ünnepnap lett nagypéntek.
Katolikus iskolákat kért a pápa
XVI. Benedek március 28- án, a Havannában bemutatott szentmiséjén kétszázezer hívő előtt mondott beszédében Felix Varela (1788–1853) kubai papra, korai szociális reformerre és az ország függetlenségének élharcosára emlékezett, illetve katolikus iskolák és egyetemek alapításának jogát szorgalmazta. „A vallásszabadsághoz való jog mind az egyes személyek, mind a hívők közössége vonatkozásában az emberi személy egységét fejezi ki, aki egyszerre állampolgár és hívő keresztény” – hangsúlyozta a pápa. A vallásszabadság azt is lehetővé teszi, hogy a hívők hozzájáruljanak a társadalom építéséhez. „Ha az egyház ezt a jogot kiemeli, nem előjogot követel. Csak azt igényli, hogy hű lehessen isteni alapítójához, mert tudja, hogy ahol Krisztus jelen van, az ember a maga emberségében növekszik és megtalálja biztonságát.”
A Krisztus melletti tanúságtétel lehetőségét „a hitoktatásban, az iskolák és egyetemek világában” is meg kell adni. Remélnünk kell, hogy „hamarosan eljön a pillanat, amikor az egyház az oktatás-nevelés területén is küldetésének gyümölcseit hozhatja” Kubában.
A pápa példaképül állította hallgatói elé Felix Varelát, akinek boldoggáavatási ügye folyamatban van. E pap erényes embereket nevelt, méltó és szabad nemzetet akart felépíteni. Végül arra kényszerült, hogy a spanyol gyarmati hatalom elől az Egyesült Államokba meneküljön.
A szentmise után a pápa szálláshelyén fogadta a nyolcvanhat éves Fidel Castrót, a volt államfő személyes kérésére. A találkozó nem volt része a hivatalos programnak, és fél óráig tartott.
XVI. Benedek pápa március 23-án kezdődött mexikói és kubai apostoli látogatásáról március 29-én délelőtt érkezett vissza Rómába.
Nincs egyházi embargó
Az embargó szót nemcsak a spanyolul beszélő Kubában ismerik, hanem világszerte. Főleg az amerikai politika sokfelé és általában inkább eredménytelenül alkalmazott eszköze. A kereskedelmi kapcsolatok részleges vagy teljes tilalmát jelenti, amelyet egy elszigeteltségre ítélt ország ellen vezetnek be. Kubával szemben 1960 óta van érvényben elég széles körű amerikai embargó, de azt a célját nem érte el, amiért bevezették. A Fidel Castro nevéhez köthető helyi szocialista diktatúra nem ettől fog csődbe menni.
Nem csoda, hogy az amerikai belpolitikában és az Egyesült Nemzetek Szervezetében is a szóban forgó embargó megszüntetését akarja elérni a többség. 2004 októberében már tizenharmadszor ítélte el az eljárást az ENSZ közgyűlésének nagy része. Nem a diktatúra, hanem a kubai lakosság érdekében.
XVI. Benedek pápa sem mulasztotta el, hogy apostoli látogatása végén szót emeljen a Kubával szemben foganatosított embargó ellen, mely a lakosságot gazdasági megszorításokkal sújtja. Ennek ellenpéldájaként pedig nyilvánosan megköszönte a kíséretében lévő Sean O’Malley bostoni bíboros érseknek nagylelkű adományát, amelyet a Havannától tizenöt kilométerre épített, tavaly felavatott új papnevelő intézet létrehozására adott. Pedig a Bostoni főegyházmegye anyagilag nehéz helyzetbe jutott a papi visszaélések áldozatainak fizetett kártérítések miatt.
A kapucinus szerzetesből lett bíboros, aki a pápa egyik bizalmasának számít, több egyházi épület eladására is kényszerült, ennek következtében például ő maga jelenleg egyházmegyei szemináriumának egy részében lakik. De a havannai papneveldétől nem tudta megtagadni a segítséget.
Isten ügye nem ismer embargót, sőt. Minél nehezebb helyzetben van, annál több segítséget kap imában, tanításban, de anyagiakban is. Talán ez is az apostoli utak egyik célja.
A csaknem száztizenegyezer négyzetkilométeres szigetország 1902-ig spanyol gyarmat volt. Mintegy tizenegymillió lakosa spanyolul beszél. Fulgencio Batista tábornok korrupt rendszere ellen az 1950-es évek derekán Fidel Castro szervezett forradalmi harcot, mely 1959 első napján aratott győzelmet. A jezsuitáknál tanult Castro az Egyesült Államokkal szemben hamarosan a szovjet típusú marxista rendszerhez csatlakozott.
1962-ben a Kubába telepített szovjet rakéták miatt világháborús veszélyhelyzet alakult ki, melyben XXIII. János pápa telefonbeszélgetései John F. Kennedy amerikai elnökkel és a Szovjetuniót vezető Nyikita Hruscsovval jelentősen hozzájárultak a veszély elhárításához. Fidel Castro magas kora és betegsége miatt 2006-ban átadta az államfői hatalmat öccsének, Raúlnak. A Szovjetunió szétesése óta egyébként is krízisbe jutott ország a pénzügyi világválság körülményei között még nehezebb helyzetbe került.
