A földhasználók zöldséget, fűszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek saját fogyasztásra, sőt, akad, ahol baromfit vagy méheket is tartanak. A kertészkedés mellett a mozgalom fontos része a közösségépítés, a városi környezet javítása, a környezettudatos, egészséges életmód megvalósítása.
A közösségi kertek története a második világháborúig nyúlik vissza, amikor elsősorban Angliában, az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen kertet hoztak létre. Az első mai értelemben vett közösségi kertek az 1960-as évek mozgalmainak hatására születtek, amikor az élelmiszertermelés mellett a fő cél a közösségalkotás volt, illetve a tiltakozás a fogyasztói társadalom ellen.
Magyarországon is több városban van már hasonló kezdeményezés. Budapesten a Kortárs Építészeti Központ fogja össze és segíti a városi kertészkedő közösségeket. Honlapjukon (kozossegikertek.hu) utána lehet nézni, hol van megművelhető terület, vagy éppen földet és eszközöket lehet felajánlani, de szaktanácsadás is kérhető a zöldség- vagy gyümölcstermesztéshez. Legutóbb Budán, a Millenárison indítottak új kertet, amely annyiban eltér a hagyományos közösségi kertektől, hogy ágyásokra, parcellákra osztották a területet, így minden „földtulajdonos” a saját veteményesét művelheti. Mivel a terület zárt és őrzött, illetve a vízhasználatot és az alapvető szerszámokat is biztosítják, bérleti díjat kérnek. A „Lecsós Kert” olyan népszerű, hogy hatalmas túljelentkezés volt az ágyásokra – így végül február végén sorsolással döntötték el, kik osztoznak a kilencvenöt parcellán.
