A tanácskozás az európai egyházak tanúságtétele számára jelentkező új kihívásokkal foglalkozott. A CEC tagjai idén először találkoztak a CCEE új vezetőségével, köztük a szervezet elnökévé újból megválasztott Erdő Péter bíborossal és az októberi plenáris ülésen kinevezett hét tagjával.
Emmanuel metropolita bevezető szavaiban olyan kihívásnak nevezte a jelenlegi gazdasági válságot, amely komoly kérdések elé állítja Európát és az Európai Uniót: képes lesz-e olyan politikát kialakítani, amely tartós válaszokat ad, és egyúttal az emberi jogokat, a teremtett világ védelmét és a kulturális sokszínűséget is tiszteletben tartja.
Erdő Péter bíboros emlékeztetett arra, hogy a tanácskozást közvetlenül megelőzően zajlott a keresztények egységéért végzett imahét. – Az ökumené iránti elkötelezettség olyan szükségszerűség, amely minden keresztényt érint – mondta. – A katolikus egyház elkötelezett az ökumené irányában. A új evangelizáció elképzelhetetlen az ökumenikus távlatok nélkül. Az egységtörekvés nemcsak emberi erőfeszítéseket jelent, hanem spirituális, a közös imádságban való elköteleződést is.
Az 1972-ben alapított vegyes bizottság évente tart tanácskozást, amelyen a két szervezet elnöke és hét-hét tagja vesz részt. Az ülés szakértők bevonásával zajlott. Giancarlo Blangiardo, a milánói Bicocca Egyetem professzora az egyházak és a társadalom előtt álló demográfiai, politikai és gazdasági kihívásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy a demográfiai változások erősen érintik a családokat. Európa országaiban csökken a házasságkötések száma, és a fiatalok jóval később kötnek házasságot. Az egyházaknak ebben a helyzetben a családok erősítésén kell fáradozniuk.
A londoni King’s College professzora, Alister McGrath az „új ateizmus” jelenségéről beszélt. A vallásnak a magánszférába való száműzése, a vallási intézmények háttérbe szorítása komoly kihívás a mai Európa számára, éppúgy, mint a vallási fundamentalizmus. Az új ateizmus jelensége azzal is együtt jár, hogy egyúttal egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a spirituális kérdések iránt. Az egyházak számára ez nagy lehetőség: részt kell venniük ebben az intellektuális párbeszédben, meg kell mutatniuk, hogy a kereszténység jóra való törekvésével fontos erő lehet a társadalom formálásában – húzta alá a professzor.
A résztvevők találkoztak az Egyházak Világtanácsa, a Lutheránus Világszövetség (LWF), a Református Egyházak Világközössége (WCRC) és az ACT Alliance elnökeivel, képviselőivel, valamint a genfi helyi egyházak képviselőivel. Január 27-én fogadta a résztvevőket Silvano Tomasi érsek, aki a szentszék állandó képviselője az ENSZ genfi székhelyű hivatalainál. Ezen a napon a cigányok európai helyzetéről, az európai muzulmánokkal folytatott párbeszédről és a földrész politikai-gazdasági helyzetéről is tanácskoztak. Az ülés január 28-án délután, a Reformáció Nemzetközi Múzeumában tett látogatással ért véget. A tanácskozás résztvevői együttérzésüket fejezték ki azokkal a keresztényekkel, akik a világ különböző részein üldöztetést szenvednek. (CCEE)
