Akármit is tesz azonban, végleg elmenekülnie mégsem sikerülhet. Talán ezért is veszi elő időről időre a hollywoodi filmgyártás is ezt a témát. Az Egyenesen át például a halálközeli élmény átformáló erejéről, a Ghost a halál utáni létezéssel foglalkozott. Clint Eastwood, nyolcvanévesen, úgy gondolta, elérkezett az idő, hogy e kérdéshez Azután című filmjével, a maga eszközeivel ő is hozzászóljon.
A cselekményt három szálon futtatja. Egy angol fiú elveszíti ikertestvérét. Nem tud belenyugodni, ezért olyan embert keres, aki kapcsolatot létesíthet vele. A francia Marie (Cécile De France) egy cunami során olyan halálközeli élményeket szerez, ami felforgatja eddigi életét. George (Matt Damon), az amerikai munkás gyermekkori betegsége következményeként képes kapcsolatba lépni az elhunytakkal.
Eastwood filmje a látszat ellenére nem egy spiritizmust reklámozó alkotás. Középpontjában sokkal inkább az áll, hogy milyen viszonylatok alakulhatnak ki a halállal. Mind a három szereplő másként találkozik vele. A gyerek nem tudja elviselni a veszteséget, a szeretett testvér halálával valódi űrt hagyott maga után. A nő – miután visszajött a klinikai halálból – élményeit szeretné megosztani másokkal is. Mivel környezete nem vevő erre, mindent otthagy, hogy tapasztalatait megírhassa egy könyvben. A legproblematikusabb a férfi alakja. Eastwood igyekszik a halottakkal való érintkezést mindenfajta körítés nélkül bemutatni.
Valójában nem az érdekli, hogy mindez lehetséges-e. George a középpont, ahol minden szál összefut. Képességét átoknak tartja. Kliensei nem tudnak meg semmi különöset, csupán szembesülnek önmagukkal és múltjukkal. Talán az egyetlen haszna mindezeknek, hogy a férfi segíti őket az elengedésben.
Az idős rendező a saját maga által szerzett zenével is segíti a dramaturgiát. Mind a három helyszínhez más hangszert rendelt: a franciához vonósokat, az angolhoz zongorát, az amerikaihoz gitárt.
Lehet, hogy nem ez a legsikerültebb filmje Clint Eastwoodnak. De biztos, hogy ezt is – mint az összes többit – érdemes megnézni.
(Azután, amerikai filmdráma, 2010, 129’)
