A függés gazdasági és kulturális vonatkozásban megmaradt. A rabtartók most nem egy itt állomásozó hadsereggel, hanem a pénz hatalmával akarják kikényszeríteni, hogy engedelmeskedjünk. Fájdalmas, hogy a magyarok közül is sokan a szolgálatukba lépnek, rossz hírét keltik az országnak. Még fájdalmasabb, hogy olyanok is vannak közöttük, akik a „másik uniónak” is feltétlen hívei voltak. A minden rezsimet kiszolgáló Talleyrand mondta: „A hazaárulás csak időpont kérdése.” Az Európai Unió fényévnyi távolságra van attól, amit az alapító atyák megálmodtak – azok az alapítók, akik hívő keresztények, mi több, katolikusok voltak. Jelenleg az unió agonizál, egyetlen életben tartója a pénz; a szélsőséges szabadosság kötelezővé tételét tudja felmutatni, és nem az értékekét. A strasbourgi parlamenti ülés közvetítésénél láthattuk, hová jutottunk, a dühödt indulatok érvényesültek, többen a valóság ismerete nélkül vádaskodtak. A tényeket még utóbb is tagadják, gondolok a békemenet létszámára. Önkéntelenül Jézus mondása jut eszembe: „a hazugság atyja az ördög” (Jn 8,44). Az ő neve görögül diabolosz – azaz szétdobáló, ellentéteket, megosztást szító. Nagy lelkierő kellett ahhoz, hogy ne támadjanak bennünk haragvó indulatok a közvetítés nézésekor. Minden bizonnyal az imádság ereje segítette miniszterelnökünket, hiszen korábban említette, hogy rendszeresen részt vett a rorátémiséken, hogy lelkierőt kapjon. A Szentlélek megadta neki, hogy fegyelmezetten és még humorral is védje hazánkat. A boldoggá avatás előtt álló Robert Schumant idézve vallotta meg hitét: „az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy egyáltalán nem lesz”.
Nincs minden rendben hazánkban, vannak bajok, jogos sérelmek, de az alkotmányban az életről, a házasságról, a családról keresztény szellemben döntöttek, ami a jövő biztosítéka. Ez neuralgikus pont a szélsőséges balliberális politikusok számára. Himnuszunk is felpanaszolja nemzeti megosztottságunkat: „Hányszor támadt tenfiad / Szép hazám kebledre”. Mindig lesznek olyanok, akikkel nem lehetünk közös nevezőn, mert az élet értelméről, céljáról, értékeiről homlokegyenest ellenkező felfogásuk van, mint a keresztényeknek. Csak imádkozni tudunk értük. Azoknak, akik kereszténynek mondják magukat, s így építik hazájukat, össze kell fogniuk. Bangha Béla mondta: a világ egyik baja, hogy a gonoszak bátrak, a másik pedig az, hogy a jók gyávák. Az impozáns békemenet jele lehet az összefogásnak, és erőt adhat, hogy az összefogást a mindennapokban is megvalósítsuk. Jézus nagy ígéretet fűzött ahhoz, ha az emberek előtt megvalljuk: akkor ő is megvall bennünket mennyei Atyánk előtt (Mt 10,32).
kalocsa–kecskeméti érsek