A szövetségi állam társadalmi viszonyai között, a természeti adottságok ellenére (a nagy korrupció miatt) uralkodó általános szegénységben, de általában békességben élt egymás mellett a muzulmán és keresztény nép. Az utóbbi években és hetekben azonban megrendítő vérengzésekről szóló hírek érkeznek Nigériából. A merényleteket a Boko Haram nevű szélsőséges iszlámista szervezet hajtotta végre, mely már elnevezésében is azt hirdeti, hogy a nyugati (tehát nem iszlám) oktatásban részt venni, ami egy muzulmán számára szentségtörés. Megdöbbentő háttere ennek a felfogásnak, hogy a virágzó korrupció a nyugati gyarmatosítás és a keresztény misszió „gyümölcseként” terjedt el az országban. A nyugati hódítás (különösen az angol gyarmatosítás) számos értékes örökséget is hagyott a társadalomra, de a korrupció olyan hagyaték, mely szegénységben tartja a népet.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung dél-afrikai tudósítója a Boko Haram történetét vázolva rávilágít a nigériai keresztényüldözés összefüggéseire. A szélsőséges iszlám csoportok főfészke nem Nigériában, hanem a szomszédos Kamerunban és főleg Nigerben van. Tehát az egykori sokotói kalifátus területén, mely 1903-ban a brit hódítás nyomán ugyan megszűnt, ma mégis tovább él az ősi hagyományok révén. Ezért a nigériai muzulmánok feje, a sokotói emír mindmáig nem ítélte el a Boko Haram szektát.
Észak-Nigéria radikális irányba fordulásának közvetlen kiváltó oka 2002-ben Mohammed Yusuf muzulmán prédikátor tevékenysége volt, illetve a Boko Haram alapítása, de fontos szerepet játszott a gyönge államhatalom is, amely azóta sem tudta megfékezni a korrupciót, és biztosítani a népesség életfeltételeit. A prédikátor korániskolát alapított, ahol a szegény gyerekeket a tanítóknak fizetendő „csúszópénz” nélkül kívánta alapismeretekre tanítani.
Ebből az iskolából kerültek ki aztán pakisztáni és jemeni fegyveres oktatók segítségével a feltehetően az al-Kaida pénzén felkészített terroristák. Egyedül 2011-ben négyszázötven ember esett áldozatul a Boko Haram terrorjának. Eleinte célzottan támadtak rendőröket, bírákat, az állam és az egyház képviselőit. Ma már nagyobb merényleteket is képesek elkövetni pokolgépekkel, autóbombákkal.
Szó sincs azonban valamiféle szociális segítségnyújtásról. A merényletektől, az al-Kaida növekvő pakisztáni, jemeni, szomáliai beszivárgásától nem oldódik meg a nigériai szegénység problémája, inkább tovább romlik. Nem is a javítás a Boko Haram célja, legfeljebb a vándorprédikátorok népszerű beszédeiben esik ilyenről szó. Mindamellett elszomorító tény, hogy nem tagadhatjuk a nyugati civilizáció felelősségét a szélsőséges iszlámista terror gyökerében.
(Január 5–6-án legalább harminc keresztényt öltek meg Nigériában. A Boko Haram iszlamista szekta tagjai, akik a gyilkosságokat magukra vállalták azzal a felhívással, hogy a keresztények három napon belül hagyják el az országot.)
