Kerecsényi Zoltán, a Honvéd Kulturális Egyesület elnöke bevezetőjében a Biblia, a vallás és a különféle századokon át született műalkotások kapcsolatáról beszélt, bevezetve az előadó nem mindennapi témáit. Hankovszky atya kivetítő segítségével több száz, általa készített fotóval illusztrálta a vallás és a művészet – ezen belül a pogány jelképek – kapcsolatáról szóló ismertetőjét. Szó esett többek közt a labirintusokról, melyek a néphit szerint rabul ejtették az ártó szellemeket, mert ha egyszer bementek a labirintusba, nem találtak ki onnan többé. Ugyanilyen szerepe volt az úgynevezett mágikus csomóknak is. A jelenlévők ennek kapcsán megismerhették a magyar koronázási jelvények közül a jogar közepén lévő végtelen csomó motívumot, amely a középkorban talizmán hírében állt. Szó esett sok középkori templom jelképrendszeréről is, a Szent László-legenda erdélyi falfestményeiről, egy-két megkapóan érdekes zárókőről, az oroszlán-ábrázolásokról, melyeket sok ősi templomunkban, monostorunkban megtalálhatunk. A keresztény hagyományban az oroszlán jelzi az Úr hatalmát, az isteni bíráskodást. A haldokló Jákob tizenkét fiának megáldásakor Júdát oroszlánhoz hasonlítja. Az ő törzse lett a királyi törzs. Negatív jelentése is van ugyanakkor: az ellenség pusztító ereje, Dániel próféta oroszlánok közé vetettsége sátán-szimbólum is. Jézust gyakran ábrázolták lába alatt oroszlánokkal, a sátáni erők legyőzőjeként. Az előadó beszélt a gyöngyöspatai templom Jessze-fájáról, az „életfa” jelentésről, valamint sok festményről, a kezében virágot tartó kis Jézus ábrázolásokról, a védelem szimbolikájáról. Konkrétan felhívta a figyelmet a máriapócsi kegyképre.