Az egyház is keresi ezt, hiszen a szereteten át sugárzó szépség felemeli a lelket” – mondta Bábel Balázs érsek, a püspöki konferencia Kultúra és a Tömegtájékoztatás Bizottságának elnöke a katolikus muzeális gyűjtemények munkatársainak és az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács tagjainak szervezett szakmai napot megnyitó szentmisén. Az október 20-án, Esztergomban sorra került, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGYK) által szervezett rendes szakmai napon több mint félszáz egyházi és világi szakember, művész, illetve az egyházi kultúrát pártoló érdeklődő vett részt.
„Az már a mi feladatunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet az igazi szépségre, hogy azt kiemeljük a giccsből – folytatta az érsek. – Ma a világban szinte versengenek, hogyan lehet mindent csúffá tenni. Ám amit sokan szépnek neveznek, nem állja ki az emberség, a szépség próbáját. A szépséget el kell vinnünk az emberekhez. Örüljünk annak, hogy templomainkban ott a szépség, ami közelebb visz Istenhez.”
Az egyházi gyűjtemények – a különböző felekezetek által fenntartott intézmények összesen – három éve még nyolcszáz, idén csupán háromszázhuszonöt millió forintot kaptak a központi költségvetésből. Az egyes egyházakkal kötött megállapodás értelmében az állam vállalta, hogy részt vesz az egyházi gyűjteményekben őrzött értékek megóvásában, gyarapításában és közhasználatának biztosításában. Ám az elmúlt évek elvonásai következtében súlyos gondokkal kell megküzdeniük az intézményeknek – a felbecsülhetetlen vallás- és kultúrtörténeti emlékeket őrző gyűjtemények között voltak, ahonnan már munkatársakat is el kellett bocsátani.
Az elmúlt években pályázatok útján sikerült az egyházi könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak enyhíteniük nehézségeiken. A most zajlott szakmai nap külön aktualitását is az adta, hogy az OKGYK egy pályázat révén – amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium írt ki a reneszánsz év kapcsán – a műtárgyvédelemmel összefüggő nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében új számítógépes programot vezet be az év elejétől a muzeális gyűjteményekben. A szakmai nap résztvevői megismerkedhettek az eddiginél könnyebben kezelhető és korszerűbb rendszerrel is, amelyet Broczky István informatikus, az OKGYK munkatársa és Horváth György, az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár munkatársa mutatott be.
Esztergom a magyarországi reneszánsz egyik központjaként a kor számos egyedülálló emlékét őrzi. A rendezvény résztvevői Cséfalvay Pál kanonok és Kontsek Ildikó művészettörténész vezetésével, az ötszáz éves Bakócz-kápolnából indulva megtekintették az esztergomi egyházi gyűjtemények reneszánsz anyagából nyílt kiállítást. A kincstár világhírű korabeli műtárgyai, a Mátyás-kálvária, a Corvinus-szarvserleg, vagy a filigrándíszes kelyhek az időszaki tárlat alatt is eredeti kiállítási helyükön maradtak, így a látogató művészettörténeti perspektívában csodálhatja meg e reneszánsz alkotásokat. Az esztergomi egyházi levéltárak és könyvtárak nagyközönség által kevésbé ismert emlékeivel, illetve a Keresztény Múzeum XV. századi itáliai és magyarországi műalkotásaival egy külön teremben ismerkedhetünk meg. Az egyházzal harmóniában fejlődő humanista műveltség kiemelkedő, virágzó központja volt az esztergomi püspöki székhely. E kort nemcsak olyan ritkaságok elevenítik fel a kiállításon, mint a világ egyik legnagyobb kódexe, a Bakócz-graduále vagy a lövöldi corvina, hanem történeti jelentőséggel bíró levéltári dokumentumok is, mint például az az okirat, amelyben Mátyás király szabadon bocsátja Vitéz Jánost. A november közepéig látogatható időszaki kiállítás mellett a szakmai nap résztvevői bepillantást nyertek a nyolc éve elzárt várkápolna és Studiolo feltárási, állagmegőrzési munkálataiba is. Az Esztergomi Vármúzeum igazgatója, Horváth Béla mutatta be az immár teljesen restaurált oroszlános freskót, illetve a lakótorony falát díszítő, a mértékletesség erényét ábrázoló falfestményt is, amellyel kapcsolatban tavaly nyáron merült fel a lehetőség, hogy maga Botticelli készítette. A restaurálási munkálatok eredményeit talán két év múlva már a nagyközönség is megcsodálhatja.
