Az igazi szabadságról Libanonban

A pápa Bejrút felé tartó repülőútján a kíséretében lévő nyolcvankilenc újságíró öt kérdésére válaszolt. Egyikük kérdésére elmondta:
„Soha senki nem tanácsolta nekem, hogy mondjak le erről az útról, és én magam sem számoltam ezzel a feltevéssel, mert tudom, hogy amikor a helyzet bonyolultabbá válik, akkor még nagyobb szükség van arra, hogy felkínáljuk a testvériség, a bátorítás és a szolidaritás gesztusát. Utazásom célja tehát, hogy az érdekelt feleket párbeszédre buzdítsam, hogy az erőszakkal szemben felhívást intézzek a békére, annak érdekében, hogy közösen haladjanak előre a problémák megoldása felé vezető úton.”


Az arab tavasz önmagában véve pozitív jelenség: vágy a teljesebb demokrácia, a szabadság, az együttműködés után, törekvés az arab öntudat megújítására. Szabadságkiáltás ez, amely a kulturális és szakmai téren egyre képzettebb fiatalság köreiből érkezik, akik jobban részt kívánnak venni a politikai és a társadalmi életben. Ez nagyon pozitív jelenség, és haladást jelent, amelyet mi, keresztények is üdvözlünk. Természetesen tudjuk – ismerve a forradalmak történetét –, hogy fennáll a veszély: egy ilyen szabadságmozgalom könnyen megfeledkezhet a szabadság alapvető dimenziójáról, amely nem más, mint a másik ember tiszteletben tartása, a tolerancia – mondta el a szentatya az újságíró kérdésére válaszolva.

– Hogyan szándékozik segíteni a katolikus egyház ebben a helyzetben, hogy ne szűnjék meg a keresztények jelenléte Szíriában és a többi közel-keleti országban? – hangzott a következő kérdés, amelyre válaszul a pápa kifejtette: Mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy nemcsak a keresztények menekülnek, hanem a muzulmánok is. Ugyanakkor nagy a veszélye annak, hogy megszűnik a keresztény jelenlét a térségben. Mindent meg kell tennünk azért, hogy segítsük a hazájukban maradni ezeket az embereket. Lényeges segítség lenne, ha véget érnének a háborúk, és megszűnne az erőszak, amely a menekülést okozza. Fegyverek nélkül nem folytatódhatna a háború. Be kell szüntetni a fegyverkereskedelmet, ami súlyos bűn – hangzott a szentatya válasza.