Átélni Istent a szenvedésben
Fotó: Berta Gábor

 

Spányi Antal püspök és Marton Zsolt, a Központi Papnevelő Intézet rektora ünnepi könyvbemutatóra és konferenciára várta az érdeklődőket Prohászka Ottokár halálának évfordulója alkalmából április 1-jén a szeminárium dísztermében. Ezt követően hálaadó szentmisét mutattak be az Egyetemi templomban.
A Székesfehérvári egyházmegye minden évben konferenciával és szentmisével emlékezik meg Prohászka Ottokárról halálának évfordulóján.
A Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár a 90. évfordulóra ezúttal kiadta a Prohászka-tanulmányok nyolcadik kötetét. A tudományos igényességgel készült munkák felbecsülhetetlen értékűek, a bennük megjelent írások évtizedek kényszerű hallgatása után frissítették fel a Prohászka-ismeretet. A most megjelent kötet Mózessy ­Gergely gyűjteményigazgató, püspöki levéltáros szerkesztésében készült el, és a 2015 és 2017 között született Prohászka-tanulmányokat gyűjti egybe.
A nagyböjti időhöz és Prohászka gondolkodásához, életfelfogásához méltóan Stella Leontin kanonok, plébános ­Átélni Istent a szenvedésben című elmélkedésében kifejtette: Prohászka a szó legnemesebb értelmében misztikus ember volt, mert megtapasztalta Istent az ünnepnapokban, a hétköznapokban, az élet minden szép és kevésbé szép területén. Krisztus-hordozóként felvette a keresztet magáért, másokért, az Egyházért, a nemzetért. A szenvedésben eggyé vált Jézussal.
A konferencia után szentmisét mutattak be az Egyetemi templomban, ott, ahol Prohászka, a nagy szónok és lelki­vezető utolsó szentbeszédét mondta el 1927-ben. Spányi Antal püspök, a szentmise főcelebránsa köszöntötte a megjelenteket, a Prohászka-tisztelőket, a Prohászka Imaszövetség tagjait, akikkel együtt elmondta a papokért szóló napi imát. Marton Zsolt rektor pedig a szenvedés és a halál titkáról beszélt a néhai főpásztor gondolatai nyomán. A szentmise után az ünneplő közösség Spányi Antal vezetésével a szeminárium udvarára vonult, ahol az egykori papnevelő tanár, Magyar­ország apostola és tanítója szobránál elhelyezték az emlékezés virágait. A papnövendékekkel együtt imádkoztak Prohászka Ottokár boldoggá avatásáért, a püspök közbenjárásáért, a magyar Egyházért és a papi hivatásokért.