A kolostorban később Zsigmond és Mátyás király is gyakran megpihent és imádkozott. Itt élt az a rendtag – Bátori László –, aki 1437–1457 között magyarra fordította a Szentírást. A mohácsi csata után a törökök felgyújtották, majd földig rombolták az itteni Fényes kolostort és templomot, elhurcolták a kódexeket, eltűnt a magyar nyelvű Biblia is. Remete Szent Pál ereklyéjét Trencsén várába menekítették, ahol egy tűzvész során végképp eggyé vált a magyar földdel. A budaszentlőrinci „Fényes Hegy” üzenete a magyar pálosok közvetítésével a mai napig tovább él a częstochowai „Fényes Hegyen”, Jasna Górán. Ezért talán azt is mondhatjuk, hogy a Fekete Madonna tulajdonképpen hazalátogatott Budaszentlőrincre.
Tizenhét európai és ázsiai ország életvédő képviselői a lengyelországi Jasna Góra magyar alapítású pálos kolostorában, a Madonna ikonja előtt februárban fogadták meg, hogy közös elhatározással földrészeket átölelő zarándoklatot indítanak az élet örömhírének és védelmének terjesztésére. Felajánlásukkal mintegy az Istenanya kezébe helyezték az életet, amelyet egyre erőteljesebben veszélyeztet a testi és lelki termékenység, illetve a magzati életkorú gyermekek elleni támadás.
A magyar történelmi vonatkozásokban igen gazdag, a VI. és a IX. század között ősi, bizánci stílusban készült, huszonnégy karátos aranykeretbe foglalt ikon másolatának vándorlása június 14-én Vlagyivosztokban kezdődött. Az óceánparti kikötőváros Gondviselő Miasszonyunkról elnevezett ortodox katedrálisából egy különleges szertartás keretében elénekelt ősi himnusz dallamának kíséretében indult tizennyolcezer kilométeres, Fatimáig tartó vándorútjára. Az eseményre – a híradások szerint – távoli vidékekről, messzi városokból is érkeztek hívek, hogy hosszú sorokban várakozva, szermélyesen üdvözöljék az Istenanyát. A zarándoklat tiszteletére az ortodox vezetők konferenciát szerveztek, melyen az abortusz és az alkoholizmus megelőzéséről esett szó.
Szibéria pusztaságain, Kazahsztán, Oroszország, Fehéroroszország, a balti államok útjain Lengyelország felé tartva, huszonhárom országot érintő zarándoklata során a kegykép Szlovákiából érkezett Magyarországra. A hat időzónán áthaladó út alatt meghibásodott a mozgóoltárt szállító utánfutó, ezért északi szomszédunknál egy újjal kellett felváltani. Hazánkban a zarándoklathoz csatlakozó szerzetesrendek, plébániák, iskolák, valamint egyházi és világi szervezetek és intézmények képviselői fogadták a Fekete Madonnát. A zarándoklat Atlanti-óceánig tartó útja során azt hirdeti, hogy – mint Téglásy Imre, a magyarországi zarándoklat résztvevője fogalmazott – Máriához hasonlóan mondjunk igent arra a természeti és teremtő alaptörvényre, amelyre ma is igen nagy szüksége van az emberiségnek, mert elfelejtettünk a teremtő Isten előtt alázattal viselkedni. Ha az igenek helyett mindig nemeket mondunk, akkor a mai tendenciát figyelembe véve fokozatosan elfogy egyes országok népessége, hiszen az önmaga fenntartásához szükséges egyszeres reprodukciót sem képes teljesíteni.
Magyarországról a kegykép Szlovénián át, több európai várost érintve jut majd el az Atlanti-óceánig.
Fotó: Cser István
